Forrás, 1969 (1. évfolyam, 1-6. szám)

1969 / 5-6. szám - HORIZONT - Alekszej Malin: A Krím félsziget íróiról, irodalmi életéről

hogy élesen kritizálnak, hanem éppen ellenkezőleg: ritkán teszik ezt. Pedig az Íróik is el­ismerik, hogy van mit javítani. Ezen akar segíteni az írószervezet, szemináriumokat, vita­esteket rendez, ahol az aktuális politikai eseményektől és esztétikai, irodalompolitikai kérdésektől kezdve a gyakorló alkotó műhelytitkáig, sok érdekes ésthasznos információ kicserélése valósul meg. A különböző műfaji szekciók nemegyszer tartanak „konzíliu­mot” az új műalkotások ügyében. Szimferopolban van egy író-klub is, amelyet leginkább az olvasókkal meg a közélet, a termelés kiválóságaival való találkozókkal hasznosítanak. A klub időről-időre meghívja az írókat egy-egy jelentősebb új népgazdasági létesítmény megtekintésére. Az ipari és mező- gazdasági üzemek dolgozói is gyakran kérik fel az Írókat szereplésre. Kiváló lehetőséget nyújt az irodalom népszerűsítésére a televízió két sorozata: „Tizenöt perc költészet” és „A korról és magunkról” beszélünk. Külön szeretnék még beszélni a krími irodalmárok nemzetközi alkotói kapcsolatairól, a szocialista, proletár-internacionalizmus, a népek barátsága nemes eszméinek az életbe való átültetéséről. Jól tudjuk: az igazi patrióta, saját dolgozó népének igaz fia mindig internacionalista nézeteket vall, nem feledkezik el a nemzetközi osztályszolidaritásról, tiszteli a más nemzetiségű dolgozókat, barátian érdeklődik életük iránt. Jelentős fordítói tevékenységet fejtenek ki a krími írók közül G. Petnyikov, Z. Kungyi- renko, L. Kondrasenko, M. Grunyin. Külföldön a krímiek közül nagyobb népszerűségnek örvendenek Sz. Cárevics és N. Birjukov. Gyakoriak a baráti utazások: a közelmúltban az NDK-ban V. Abizov, Lengyelországban L. Kondrasenko, Bulgáriában M. Novikova— lánya pedig Magyarországon járt, őt követte hazánkban B. Szerman, akinél a magyarhoni élmé­nyek népversekké sűrűsödtek. — Úgy gondolom, hogy Kecskemét és Szimferopol, valamint az egész Krím irodalmárai közti alkotói kapcsolatok évről évre erősödni fognak. Annál is inkább, mivel az Ukrán író- szövetség krími részlegének felelős titkára, V. Nyevencsannaja, aki egyben a Szovjet— Magyar Barátsági Társaság krími részlegének is titkára. Bár irodalmaink nyelvei kü­lönböznek összeköt bennünket a szív és a mi szocialista testvériségünk nyelve. [Fordította: Vendi Péter] Az Olvasóinktól eddig érkezett levelekért, bíráló megjegyzésekért és javaslatokért a szerkesztő bizott­ság ezúton is köszönetét mond. 110

Next

/
Oldalképek
Tartalom