Forrás, 1969 (1. évfolyam, 1-6. szám)
1969 / 5-6. szám - HORIZONT - Pomogáts Béla: Az erdélyi magyarság és az örökség
labb nemzedék több tehetséges írója — a költő Lászlóffy Aladár, Szilágyi Domokos vagy a regényíró Bálint Tibor, a drámaíró Deák Tamás — ugyancsak az avantgárdizmus — illetve a neoavantgárdizmus — formanyelvét használja fel. A népi radikalizmus hagyományainak gondozása és feltárása várja talán a legtöbb kezdeményezést. Az örökségnek ez a rétege — az Erdélyi Fiatalok című folyóirat körül gyülekező mozgalom, a falukutatás vagy Balázs Ferenc, Bözödi György és mások életműve — ma még meglehetősen kívül maradt a feltárás és az értékelés hatókörén. A jelek azonban azt mutatják, hogy ez a munka is szerepel a romániai magyar művelődés tervei között. 3. Végül szeretnénk néhány szót szólni az örökség gondozásának mai eredményeiről, jövendő terveiről. Vagyis a könyvkiadás, az irodalomtörténetírás és a kritika munkájáról, vállalkozásairól. A romániai magyar könyvkiadás ügye a bukaresti Irodalmi Kiadó nemzetiségi szerkesztőségéhez tartozik. Ez a szerkesztőség egyre több magyar nyelvű könyvet tesz az olvasó elé. A fejlődés üteméről elég talán ennyit mondanunk: 1950-ben 29,1951-ben 27, 1952-ben 23 kötet jelent meg magyarul; 1966-ban viszont már 51, 1967-ben 73, 1968-ban 117, 1969-ben pedig — a tervek szerint — több mint 300 magyar nyelvű könyv jelenik meg (Korunk 1968. 10. sz.). Ez a mennyiség természetesen magába foglalja az ismeretterjesztő könyveket, a fordításokat és a romániai magyar irodalom jelenlegi alkotóinak eredeti műveit is. A könyvtermésen belül több nagy sikerű sorozat készül: a Magyar Klasszikusok, a Román írók, a világirodalomból válogató Horizont és a fiatalokat útjukra indító Forrás. Az örökség gondozása tekintetében a Romániai Magyar írók című sorozatnak van különösen fontos szerepe. Ebben a sorozatban kezdetben főként a Korunk körül csoportosult írók művei jelentek meg. így a sorozat keretében indult meg a Korunk-antológiák sora, amely amely eddig A Korunk költészete című válogatást tette az olvasó elé. A folyóirat írói közül Salamon Ernő összegyűjtött versei, Nagy István és Kovács György regényei és elbeszélései, Gaál Gábor kritikai és publicisztikai írásai jelentek meg. Ugyancsak kiadták — de már a sorozaton kívül — Salamon Ernő, Brassai Viktor, Józsa Béla és Korvin Sándor válogatott költeményeinek 57 vers című antológiáját is. A sorozat törzsanyagát azonban — főként újabban — az Erdélyi Helikon íróinak alkotásai teszik, így megjelentek Bartalis János, Dsida Jenő, Olosz Lajos, Szentimrei Jenő és Tompa László versei, Berde Mária, Bözödi György, Karácsony Benő, Kuncz Aladár, Markovits Rodion, Molter Károly, Tabéry Géza és Tomcsa Sándor regényei, prózai művei. De újabban megjelentek Tamási Áron válogatott novellái —, s készül válogatott színműveinek kiadása is. Kiadták a magányos alkotónak ismert Endre Károly verseit. Jó kiadásokban jelennek meg a romániai magyar irodalom második nemzedékének — Szabédi László, Szemlér Ferenc, Horváth Imre, MéliuszJózsef— háború előtti művei. A könyvkiadás tehát egyre teljesebben, egyre több gonddal foglalkozik a két háború közötti korszak irodalmának értékes eredményeivel. De szeretettel gondozza a régebbi erdélyi írók műveit is. Kemény Zsigmond irodalmi szenzációt jelentő naplójának felkutatása és kiadása erdélyi magyar tudósok műve volt. S nagy sikernek ígérkezik az a sorozat, amely régi erdélyi magyar memoárokat és útirajzokat jelentet meg a korszerű tudományosság apparátusával. Eddig Bölöni Farkas Sándor, Borsos Tamás (Bethlen Gábor konstantinápolyi követe) és Wass Pál (a napóleoni háborúkban harcoló erdélyi katona)írásai jelentek meg. E sorozat bizonyára ígér még meglepetéseket. Az örökség gondozásának ügye persze nem elégszik meg a szövegek kiadásával:az 1 Forrós 97
