Forrás, 1969 (1. évfolyam, 1-6. szám)
1969 / 5-6. szám - HAZAI TÜKÖR - Welther Dániel: A foglalkoztatottság néhány kérdése a mezőgazdasági termelőszövetkezetekben
1960 1961 1962 1963 196-4 1965 1966 Átlagos életkor (év) 50,1 51,5 52,0 53,1 53,7 54,7 54,2 Magyarország mezőgazdasági keresőinek korösszetétele nagyjából ugyanazokat a jelenségeket tükrözi, mint a fejlett tőkés országokban kialakult helyzet. Ezekben az országokban általában kisebb a mezőgazdaságban 24 évnél fiatalabbak és nagyobb a 65 évnél idősebb mezőgazdasági dolgozók aránya. (A Közös Piac országaiban a mező- gazdasági termelők fele 57 évnél idősebb.) Ugyanezt a képet mutatják a szocialista országok mezőgazdasági keresőinek kor szerinti összetételével kapcsolatosan rendelkezésre álló adatok is. — Tehát, világjelenség a mezőgazdaság elöregedése. Mégis a problémát szemlélve — ismeretében a hazai viszonyoknak — azt kell mondanunk, hogy tulajdonképpen nem is az öreg keresők aránya a magas, hanem a technikát alkalmazni tudó fiatalok aránya alacsony. A mezőgazdasági lakosságon belül megnövekedett a női munkaerő aránya. Magyar- országon az elmúlt tíz évben a női munkaerő aránya a mezőgazdasági népességben nagyobb lett, mint a népgazdaság bármelyik ágában. 1949-ben a női munkaerő aránya a mezőgazdaság aktív keresőinek 29,3 százalékát, 1960-ban 36,4 százalékát, 1963-ban 38,4 százalékát tette ki. Bács-Kiskun megyében 1966-ban a nők a mezőgazdaságban foglalkoztatottaknak 36 százalékát képezik. A fejlődés 1949-hez képest minimális, csupán 101 százalék. (Az országos viszonyszám: 92,1 százalék.) De ugyanez a viszonyszám a férfiaknál 72,5 százalék. (A nőkre vonatkozó adatot jól magyarázza, hogy ugyanakkor az iparban a foglalkoztatottság színvonala 1949-hez képest 584,2 százalékos.) Tehát sajátos összefüggést mutat a nők létszámaránya a mezőgazdasági kereső állományon belül. Minél nagyobb mértékben csökkent hazánkban a mezőgazdasági keresők állománya a népgazdasági kereső-létszámhoz viszonyítva, annál nagyobb mértékben nőtt a mezőgazdasági létszámon belül a női foglalkoztatottak hányada. Az 1967-es adatok szerint kedvezőtlen jelenségként ítélendő meg az, hogy a Bács- Kiskun megyei termelőszövetkezetekben a nőtagok nagy része idős. Amíg a 60 éven felüli férfi tagok aránya az azonos nemű foglalkoztatottakhoz képest 37 százalék (18 284:48 508), addig a 60 éven felüi nők aránya 52 százalék (13, 929:26639). De a nőknél a 40 éves korig kategóriában is kedvezőtlenebb a helyzet. A férfiaknál ez az arány 23 százalék, a nőknél viszont 18. Ebből és általában a foglalkoztatottak korösszetételéből következik, hogy a mező- gazdaságban a munkakapacitás csökkenése meghaladta a kereső állomány csökkenését. A mezőgazdasági munkában viszonylag rövid ideig hasznosítható, nagyrészt női munkaerő foglalkoztatás iránti igénye növekszik. Ezt a tendenciát erősítik az új mező- gazdasági nyugdíjrendelkézések. Mivel teljes foglalkoztatásuk a közvetlen mező- gazdasági munkában nem oldható meg — ezért is indokolt az ipari bedolgozó és más melléküzemi tevékenység lehetőségeinek keresése. Napjainkban a munkaerőforrásból kereső tevékenységet nem folytatók túlnyomó többsége nő. A munkaképes korú eltartott népességből a nők aránya a megyében: 1949 86,4% 1960 92,1% 1966 95,8% Láthatóan még mindig jelentős a munkaerő-tartalék, de az aktív keresői arány további növekedését akadályozzák: 1. A többgyermekes anyák helyzete, 2. A megye népességének csaknem egyharmada a tanyavilágban él, 3. A női munkaerő döntő többségének szakképzetlensége. A munkaerő bővített újratermelésének a szocialista mezőgazdaságban is egyik vonása a dolgozók szakmai felkészültsége, és műveltségének rendszeres növelése. 77
