Forrás, 1969 (1. évfolyam, 1-6. szám)

1969 / 4. szám - HAZAI TÜKÖR - Zoltán Zoltán: Sorsok a homokon

helyévé válik, hiszen sokan tartanak még igényt a szabad levegőn végzett munkára, a kertészkedésre. Ezeknek a tanyáknak a jellege, külső megjelenési formája is egészen átalakul, megváltozik. A tanyák további, harmadik csoportja, ahol idősebb emberek élnek és a tanya körüli 800 négyszögölön kívül több területet nem tudnak megművelni, azok valószínűleg lassan kihalnak, hacsak a fiatalabb tanyai generáció, az új életet kezdők nem vásárolják fel. A tanya mindig csak akkor élt, amikor dolgos munkáskezek munkálkodtak a körülötte levő földön fenntartásáért. A tanyarendszerben mindig párhuzamosan egymás mellett jelentkezett ez az építési és lebontási folyamat. Régen is szűntek meg tanyák, hogy újak épüljenek mellettük, körülöttük. A tanyák most csak azért néznek ki pusztuló családi fészkeknek, mert elvileg előbb mondtuk ki fölöttük a halálos ítéletet, mint amennyire indokolt lett volna.

A jelenlegi tanyai lakosságra a nagyüzemi mezőgazdaságnak is még sokáig szüksége lesz. Ahhoz azonban, hogy a tanya és a föld jobban megtarthassa népét, az eddiginél több segítségre, az őket sújtó rendelkezések feloldására van szükség. Néhány éve egy helyes kezdeményezés indult meg a Hazafias Népfront részéről a „tanyanapok” rendezésével. Személyes tapasztalataim szerint azonban az értetlenség következtében ezek a tanyanapok sem érték el valódi céljukat. Amolyan tanyai búcsú lett belőlük, amelyeknek programjában több volt a lepényevés és a zsákbafutás, mint annak a bizonyítása, hogy a tanyák, hogyan és miként fejlődhetnek tovább? Mit nyújtsunk mi ma a tanyai lakosságnak ahhoz, hogy valóban emberibb, méltóbb körülmények között élhessen? Ismerjük meg gondjaikat és terveiket és segítsünk ezek megoldásában, a homoki sorsok biztatóbb távlatainak kimunkálásában.

Ha a Forrás „tanyaszáma” egy kicsit is előre vitte ennek a kérdésnek a megértését közvéleményünkben, akkor úgy érzem, jó ügyet szolgált.

A*

51