Forrás, 1969 (1. évfolyam, 1-6. szám)
1969 / 3. szám - HAZAI TÜKÖR - Nagy Piroska: Tükörcserepek
Oleum Piroska Tükörcserepek Ezt a történetet minden szereplője másként mondotta el. Mintha földhöz vágtak volna egy tükröt, amely a valóságot mutatta, s most a tört cserepekből mindenki csupán a saját arcát látja, a másikét nem. Vagy ha igen, hát torzan, hamisan. S a riporter, aki a történet minden szereplőjét kivétel nélkül tisztességes, jó embernek tartja, most őszinte rokonszenvvel igyekszik összerakni a tükörcserepeket, hátha sikerül összeilleszteni a nagy egészet. Még egyszer hangsúlyozom, becsületes emberek vallomásai, s az ember hajlamos rá, hogy mindegyiknek elhigyje a saját igazságát — míg a végére nem ér. A történet színhelyét nem hallgatom el, hiszen különböző formában már némelyik lap szellőztetni kezdte, de ezek csak apró részletek voltak. Tehát Kaskantyún történt, ebben az 1600 lakosú faluban, Kiskőröstől 12 km-re. A monda szerint a falu három tanyáról kapta különös nevét: Kas-, Kan-, ésTyúk- szállásról. Az utolsó betűt, a k-t az idők folyamán elsikkasztották. Valaha három nagybirtokosé volt a határ, rossz legelők, homokbuckák között birkatenyésztés folyt s az igénytelen magyar marhát is tenyésztették. A járás legszegényebb községe volt Kaskantyú, a földek értékét 2.32 aranykoronára becsülték, de ebbe beleszámították a szőlőket is. Igazában csak az 1940-es években kezdődött meg a nagyobb szőlő- és gyümölcstelepítés. Ma már nem találunk itt legelőket, mindössze két juhász van s az egész faluban 16 tehén. Az utolsó homokbuckás 900 holdat három éve törte fel az állami gazdaság. Ma a nagyüzemi szőlő-és gyümölcstermelésnek három gazdája van: az állami gazdaság, a termelőszövetkezet s a Homokgyöngye szakszövetkezet, történetünk színhelye. A falu életében a Homokgyöngye a legjelentősebb, legsikeresebb vállalkozás. 568 tagja 800 hold szőlőt és 1200 hold szántót művel. A szőlő- termelés a legutóbbi évben is 500 000 Ft tiszta jövedelmet biztosított a tagságnak, hát még a gyümölcs, ha számításba vesszük hogy pl. egy hold szamóca egy esztendőben 85 000 Ft tiszta jövedelmet hoz. A falu jólétére még egy adat: Az utóbbi három évben száz új ház épült ebben a kis faluban. A termelőszövetkezeti gazdáknak átlagosan 2—3 hold gyümölcsöse van, de akinek nincsen földje, az is megkeres a szövetkezetben napi 100—110 Ft-ot. Ez több, mint amennyit az állami gazdaság fizet, de ha a gazdák megszorulnak nagy munkaidőben, ott napi 140-et is kaphat a napszámos. Az ilyen munkaadó gazdákat Kaskantyún polgároknak nevezik. Nos ilyen nagy szövetkezetbe szakképzett pincemester szükséges s a szövetkezet felsőfokú technikumi végzettséggel szerződtetett egy fiatalembert: a pincemester 30 év körüli, sovány fiatalember. Keze remeg az idegességtől, azt mondja, gyomrára ment a sok izgalom, nem eszik jóízűen, mióta az az eset történt. Új házban laknak, amely még nincs készen, kívül vakolásra vár s még ezután fejezik be a verandát. A fiatal férj ezermester, remek virágállványokat, bútorokat készített és nádfonatú falvédőket. Kellemes otthon, bájos, szőke feleséggel. — Kérem, én mindennap kerékpárral jártam be Kiskőrösre a gimnáziumba, sokszor a sár miatt csak tolni tudtam a kerékpárt. Kecskeméten kollégiumban laktam, míg elvégeztem a felsőfokú szőlő és gyümölcstermesztési technikumot. Ugye ez nyolc év összesen, miután kikerültem a tanyai iskolából és eddig én nem kerestem, csak költöttem az apám pénzét. Azután alkalmaztak a kaskantyúi szakszövetkezetben, itt voltam három évig, egy évi megszakítással, mivel akkor katona voltam. A vezetőség megvolt elégedve a munkámmal, soha nem merült fel ellenem kifogás. A baj akkor kezdődött, mikor új elnököt kaptam. 1 litertől 40 literig, mikor milyen tételekben hordatta a bort reprezentációs célokra. Azonban papírt nem adott róla, tehát nem tudtam bevezetni a raktárkönyvbe, ígyhát elszámolni sem tudtam vele. Volt olyan hónap, hogy elment egy hektó bor is, máskor csak 10 liter. Azt nem állítom, hogy a barátaival ivott, nem, mindig csak akkor kellett a bor, ha idegen látogatók jöttek. Megkínálták az idelátogató szakiskolák diákjait, vagy külföldieket. Elég nagy vendégjárás volt. Aztán mivel hiányzott a bor, az elnök szóbeli parancsot adott, hogy 10 hektoliter vizet öntsek a borba. Mivel én ezt megtagadtam, távollétemben a pincemunkással beletöltette a vizet a hordókba. Erre rájöttek a fináncok és megbüntették a szakszövetkezetet. Két alkalommal távollétemben feltörték a pincét, mindig szombat délután, s akkor a pince feltört lakattal, őrizet nélkül volt hétfő reggelig. Szóltam az elnöknek s ennek az lett a következménye, hogy átszervezés címén felmondott. Amikor átadtam a leltárt 23 000 Ft hiány volt, de ezt eltitkolták. A munkaügyi döntőbizottsághoz fordultam, nem akarták tárgyalni az 62
