Forrás, 1969 (1. évfolyam, 1-6. szám)
1969 / 3. szám - HAZAI TÜKÖR - Zám Tibor: Árnyékos oldal
Hazai tükör Űíáni Tjibor Árnyékos oldal „Sem a meghívóban, sem a kezdeményezésben nem ígértük, hogy itt most szívderítő dolgokról fogunk beszélni. Az volt a célunk, hogy fokozott társadalmi önismerettel a megye életének árnyékos oldalairól szerezzünk tudomást.” A fenti vitaindító mondat arra utal, hogy Végh Antal szociográfiája, az „Állóvíz” (Valóság 1968. 4. sz.) majd Darvas József írása, a „Magyarország feledezése” (Kortárs 1968.9. sz.) körül tovább folyik a vita, de új szakaszába érkezett. A fordulatot már Darvas József Miskolcon bemutatott riportdrámája jelzi, az új szakaszt pedig a saját dolgainkkal való szembenézés jellemzi: a problémák felmérése, megoldásuk kutatása. A kibicelők számára ez már nem érdekes. A polémiáktól megoldást váró közvélemény számára most válik igazán érdekessé az ügy: mennyire ismeri a maga sajátos társadalmi-emberi gondjait egy ilyen országrésznyi megye, mint Bács-Kiskun? Hogyan érti, értelmezi a nem szívderítő dolgokat? Menynyire mer azoknak nyilvánosságot teremteni? A megoldás milyen módozatain töpreng? Kiderült a vitából, hogy a négy kérdés szorosan összefügg: ezért az alábbi cikk úgy próbál informálni a történtekről, hogy a megoldásban használható, okos gondolatokat ébresszen, s vitára, javaslattételre buzdítson. Bács-Kiskun megyében a szembenézés azzal kezdődött, hogy Végh Antal és Darvas József írását sokszorosították s a közel 50 oldalnyi olvasnivalót a meghívóval együtt borítékba téve, elküldték olyan embereknek, akiknek hivatali, politikai hatalom van a kezükben, vagy beosztásuknál fogva gyakorolnak befolyást a legkülönbözőbb társadalmi rétegekre, csoportokra. Csak találgatni lehet, milyen fogadtatást és értelmezést kapott volna Végh Antal vagy Darvas József írása, ha történetesen nem Szabolcs-Szatmárról, hanem Bács-Kiskun valamelyik állóvizéről szól. Tény azonban, hogy a vitán egyetlen dehonesztáló megjegyzés sem hangzott el az írók személyéről. A megye vezető emberei az írások inspiráló hatását emlegették. „Az Állóvíz példája kell, hogy rádöbbentsen bennünket arra, hogy másképpen kell foglalkozni a kérdésekkel ...” ........tovább kell menni, feltárni a gondjainkat, amelyek még vannak.” Egy hozzászóló megjegyezte, hogy itt nincs község, amelyben olyan bokrosán együtt volna minden baj, mint Penészleken. Bizonyára ez így igaz. Ellenben a vita vége felé a másik igazság hangzott meggyőzően. „Ha az itt elmondott példákat összesítjük, látni kell, hogy a felelősségünk alatt álló területen több Penészlek telne ki azokból a családokból, egyedekből, ahol rendkívül súlyos gondok, problémák vannak, amelyekkel az eddiginél na53
