Forrás, 1969 (1. évfolyam, 1-6. szám)
1969 / 3. szám - Sántha György: Vers - Antalfy István: Másodszor is szólt a kakas (vers)
\ Sántít a VERS Ha újra borrá lesz a víz — lehet hogy lent itt is lesz „örök” szerelem csak hit kell hozzá nagy s önismeret s maradunk: én Te s a százegy elem De Napoleon él s a Hitlerek: sok beteg Zeusz álhős alakos Lelkesállat hatszázhatvanhatos kiket a Tenger kivet és kivetett Ám bősz oroszlán-medveszájuk zord harcot kiált még Káinidegest s lasersugár, cirkuszsátorlyukon kiszállt tűz „Jaj”-t: ki voltál mi leszek? Ők nemzik hordják oltják a halált miattuk pusztulnak szent nyiresek s kék lángot vet imától a szakáll míg szerzetesként élnek hitvesek „Fenevadak” fájdítják szívedet mert Őt fúrják — de Darwint, Marx Lenint hinném Veled, csak lehetnék megint atyád kutyád szeretőd istened Egy Magógmetamorfózis: s neved dörgi majd a nagyvizű Őselem — s ha az Égiek is segítenek — fölemeli koporsófödelem. cint (lift/ Qjfaátt MÁSODSZOR IS SZÓLT A KAKAS Másodszor is szólt a kakas. Én nem üres kezekkel jöttem, de megrepedezett a vas előttem, s villámlott mögöttem. Az összetört bordák között a szív is megtörettetett. Nem voltak már üstökösök, csak halott, néma reggelek. Elég volt egyetlen szavad, hogy újra induljon a vér; harmadszor is szólt a kakas, szava holtomig elkísér. 26
