Forrás, 1969 (1. évfolyam, 1-6. szám)
1969 / 2. szám - JEGYZETEK - Goór Imre: Szobrok és várostervezés Kecskeméten
közel elhelyezkedvén meglepik az embert s bár az alkotó szándék az lehetett, hogy bensőséges hangulatban, lombsátor alatt elmélyült szemlélődést biztosítson; a gyakori ismétlődés ide-oda vonzza a tekintetet, mely el sem időzhetett a kiválasztott műnél, már a következőt látja s ismét a következőt ... A portrék szuggesztív erő, minőségi mondanivaló híján ezt a kellemetlen összhatást nem bírják megakadályozni. Amikor még mindig a helyes arányokra törekvés gondolata vezet, ennek ellentétével kell pél- dázódnom: az Aranyhomok oldalán a fal síkjához mérten rossz arány szerint (a középhez túl közel s néma „legkiélezettebb" pontra) helyezték el azt a Makrisz-művet, amelyet a szőlőtő—termékenység—homok ideája szült. Nem indokolható a felfüggesztés azzal — amit építészektől hallottam —, hogy a kijelölt helyen a fal gyenge tartóképességű. Kecskemét szobrainak elhelyezése példát szolgáltat a helyes arányok megfelelő alkalmazására is. Elnézést, ha ezekről szűkszavúbban írok, de a jónak nincs szüksége különösebb magyarázatra. A Kodály Zoltán Ének-Zenei Ált. Iskola és Gimnázium épületéhez szinte elválaszthatatlan elemként hozzátartozik Szabó Iván szobrászművésznek „Éneklő lány” címen ismertté vált nemes tömörségű alkotása, mely mind mondanivalójában, mind formájában az építészeti egységet emeli; de ugyanakkor újabb, felemelő gondolatokat kelt. Hasonló minőség jellemzi a Katona József park szobrának művészét, Vígh Tamást. Jó összhangélményben van részünk, amikor a tartalmi vonatkozásokat figyeljük: a tanácsháza, színház és szülőház közelsége mintegy magyarázza a művész szoborba sűrített lélektani mondanivalóját nagy drámaírónkról. Nem a külsőségekben, hanem esendő voltában új megvilágításban látjuk az értetlen világ- ra-csodálkozót olyan nyelven szólni, amely már-már több is, mint a szobrászat. A műnek — részleteit tekintve — lehetnek hibái; de hibátlanul semmi újat-nem-mondó mű eleve öngyilko- sabb „művészet” képviselője, mint az, aminek hatásától hibái ellenére nem szabadulhatunk. — A formai összhang élményét növeli, hogy a park bokrai, fái szép átmenetet jelentenek a szobor és az épületek között. Nem mondható szerencsésnek az az elképzelés, amely toronyházak, korszerű útvonalak, és ÁBC- áruház együtteséhez társul hívta Kisfaludy-Stróbl mester művészetét. Ő a Leninváros névadó-szobrának alkotója. A mű közismert mondanivalót szólaltat meg hagyományos és sokszor látott formában. Inkább illene erre a helyre egy leegyszerűsített fogalmazásé monumentális szobor. Félreértés ne essék: mindezeket a környezettel való összhanggal kapcsolatban írom le; mondataim az említett művészeket csak annyiban érinthetik,amennyiben művészi egyéniségüknek nem megfelelő megbízást jóhiszeműen, illetve a rábeszélésnek engedve elvállalnak. A művészeti alkotások korunkról vallanak az utódoknak. Eszményeinkről, erkölcsünkről, műveltségünkről; de vallanak hibáinkról is. Küzdenünk kell tehát azért is, hogy vallomásaink az igazat közvetítsék. A művészi igazság felismerése éppúgy szakértelmet kíván, mint egyéb igazságoké. S szívet is hozzá, amely ha kell, harcot is vállal. Ha kell, például azért is, hogy a rendelkezésre álló anyagi erő új minőséggé, nevelő szellemi erővé váljék. S ezt a legjobb eredménnyel tegye. Ezt az eredményt hiányolom például a megyei kórház elé lépett, gyógyszertári cégtáblatartalmat hordozó kígyós-kelyhes nőalakban, vagy a kisplasztikában egyébként rendkívüli értékeket létrehozott alkotónknak a széktói fürdőben elhelyezett művében. Új tartalom új formát követel. ÉnéiküI egyetlen korban sem művészet a művészet. A várostervezésben is helyet kell adni ennek az igazságnak. Az igény megvalósítása biztos eligazodást kíván építészetben és szobrászatban, és sok mindenben, amivel a várostervezésnek számolnia kell. Tudom, hogy országszerte meghatározott rend szerint történik a városok szoborigényének kielégítése s az eljárás körülményes; a sok vélemény összecsapásának eredményeként nehezen születik világrengető alkotás. — De azt is tudom, hogy az alaposan megindokolt, hozzáértő tervezés szerez magának olyan tekintélyt az eljárások során, hogy elképzeléseit megvalósíthassa. S akkor kedvezőbb választ adhatunk majd a felállított szobrokkal kapcsolatban feltett arra a kérdésre is: „Melyek azok a Kecskeméten felállított művek, amelyeknek a hiányában a magyar szobrászat szegényebb volna . . .?’> GOÓR IMRE 6 Forrás 81
