Novák Ádám (szerk.): Fontes Memoriae Hungariae I. Varsóban őrzött magyar vonatkozású oklevelek, 1350–1386. Közreadja: Novák Ádám és Tóth Péter (Debrecen, 2017)
Oklevélszövegek
5 3. 1353. május 27. Buda. I. Lajos király oklevele, amelyben IV. Károly római és cseh király javára lemond mindazokról a jogokról, amelyek a swidnicai és jawori hercegségekben őt vagy a magyar koronát megilletik, s egyúttal segítséget ígér a császárnak mindazok ellen, akik a mondott hercegségek birtokában háborgatni akarnák őt. Nos Ludowicus Dei gratia Hungariae, Dalmatiae, Croatiae, Ramae, Serviae, Gallitiae, Lodomeriae, Comaniae, Bulgariaeque rex, princeps Salernitanus et et honoris montis Sancti Angeli dominus notum facimus universis, quod nos ob amoris sinceri puritatem, quo serenissimum ac invictissimum principem et dominum, dominum Karolum Romanorum semper augustum et Boemiae regem specialis dilectionis favore prosequimur, ipsi tamquam regi Boemiae, haeredibus et successoribus eius, Boemiae regibus et eiusdem regni coronae imperpetuum ducatus Swidnicensem et Jaurensem cum omnibus ipsorum appendiis, dominiis et pertinentiis, necnon omnia iura, quae nobis, regno seu coronae Hungariae in dictis ducatibus quavis ratione competunt seu valebunt competere, rite dedimus et praesentibus sponte ac liberaliter erogamus, renuntiantes expresse pro nobis, fratribus, haeredibus ac successoribus nostris, regibus Hungariae omni iuri, impetitioni, iurisfactioni et omnibus simpliciter respectibus nobis, regno et coronae Hungariae competentibus in eisdem. Promittimus etiam bona et sincera fide supradicto Romanorum semper augusto et Boemiae regi, tamquam regi Boemiae, fratri et amico nostro karissimo, haeredibus et successoribus suis, Boemiae regibus, dum et quociens requisiti seu moniti fuerimus, adversus quoslibet invasores seu aemulos eorundem, qui eos in praedictorum ducatuum, appendiorum, dominiorum, iurium et pertinentiarum possessione impedire seu molestare contenderent, opportunum impendere auxilium et iuvamen, praesentium sub nostrae maiestatis sigillo duplici testimonio litterarum. Datum Budae, anno Domini millesimo trecentesimo quinquagesimo tertio, VI. Kalendas Iunii, regni autem nostri anno duodecimo. Jelzete: AGADW, Dok. Perg. 16. MH: 11009–10. MNL OL DF: 288 959. Közli: Fejér, CDH IX/2. 111. sz. (de egy, a bécsi levéltárban lévő oklevél alapján). Kázmér lengyel király kérésére átírja a másik 1353. május 27-én kelt oklevéllel együtt (lásd a 2. számot) IV. Károly császár Prágában, 1356. április 23-án; az átíró oklevél 45 x 26 cm nagyságú hártyán, amelynek hártyaszalagon függő pecsétje elveszett. (Tóth Péter)
