Folia Historica 35. (Budapest, 2020)
I. TANULMÁNYOK - Miklós Tamás: Front előtt, front alatt, front után. A második világháború eseményei Csolnokon 1944-45-ben
Decemberben került sor a csolnoki leventék nyugatra hurcolására. Esztergomban december 11-én kezdődött meg a III. korcsoportba tartozó leventék (a 17 éves kor feletti leventelegények) elszállítása,17 Dorogról pedig december 12-én vitték el őket. Ezek alapján feltételezhető, hogy a csolnoki leventék elhurcolása is ezekben a napokban történhetett. Egy népbírósági tanúvallomás szerint 37 leventét vittek el a faluból, amelynek megszervezésében idősebb Borsányi József nyilas pártszolgálat-vezető is szerepet vállalt.18 Az eseménynek Kiinger Józsefné (született Süveg Rozália) is szemtanúja volt: „Emlékszem, mikor elvitték a faluból a fiatal leventéket lovaskocsin. Kint állt a házak előtt az egész utca, s csak néztük, ahogyan távolodnak. Egy katona odakiabált nekik: »Ha csak az egyik is el mer szökni, agyonlövöm!« Szegény néniknek sem kellett több, elkezdtek sírni. Vitték a szegény leventéket, pedig még olyan fiatalok voltak! Az egyik bátyám is köztük volt, 1928-as születésű volt, még csak 16 éves!"19 Még mielőtt a szovjet csapatok elérték volna Csolnokot, többen, főleg a Volksbund20 tagjai és azok családjai is elhagyták a települést. Közöttük volt az akkor tizennégy éves Rittling Tamás is: „Felkínálták azt a lehetőséget, hogy aki akar, mehet ki Németországba. [...] Niehaus a németekhez tartozott, ott álltak a német laktanyák. Mikor odaértünk, fogták a tizenhat-tizenhét éves legénykéket, [katonajruhába öltöztették, mert kellett menni, harcolni. [...] Egy kolostorban kaptunk szállást és élelmet. Én már tizennégy éves voltam akkor. Neked is dolgoznod kell, mondták »Du musst auch arbeitjen]!« Akkor kezdtem el ott kocsiskodni. Egyik laktanyából vittem a krumplit a másikba.''21 A szovjet csapatok bevonulása Csolnokra, 1944 decemberében A Budapestet bekerítő szovjet csapatok 1944 karácsonyára megközelítették Csolnokot. A 181. harckocsidandár december 25-ére virradó éjjel elfoglalta Szomort és a Csolnokkal szomszédos Dágot.22 A szovjet csapatok közeledtének híre futótűzként terjedt a község lakói között. Szenteste, a karácsonyi ünneplésre készülő Dobay családhoz például szomszédjuk hozta el a hírt: „Nyílt már az ajtó. Előttünk a fényes, csillagszórós karácsonyfa, amikor ismét csengettek. Apsi23 ment ki. Megdöbbent arca még mindig él 17 MNL KEML V-2-a Esztergom város polgármesteri iratok 20.672/1944. sz. ügyirat 10. 18 MNL KEML XXV-2-b Nb. 50/1945. sz. ügyirat (ifj. Borsányi József népbírósági ügye) 14. 19 Interjú Kiinger Józsefné (született: Süveg Rozália) egykori csolnoki lakossal (Göbharter Eszter). 20 Volksbund der Deutschen in Ungarn (Magyarországi Németek Népi Szövetsége): A Volksbund az Imrédy-kormány alatt jött létre, vezetője Franz Basch volt. Szervezete 1942-re 300 ezer főre duzzadt, ami a magyarországi németek mintegy 40%-át jelentette. A Volksbund jelentős szerepet játszott a Waffen-SS magyarországi toborzásaiban. Magyarország a második világháborúban. Lexikon A-Zs. Szerk. Sipos Péter - Ravasz István. Bp. 1997. 474. 21 Interjú Rittling Tamás egykori csolnoki lakossal (Göbharter Eszter). 22 Számvéber Norbert: Páncélosok a budapesti csatában. Páncélos-hadviselés a budapesti hadművelet első felében és a főváros ostromában 1944. október 29. -1945. február 13. [Bp.] 2018. 537. 23 így becézték Dobay Pál édesapját a családban. 86
