Folia Historica 35. (Budapest, 2020)
I. TANULMÁNYOK - Miklós Tamás: Front előtt, front alatt, front után. A második világháború eseményei Csolnokon 1944-45-ben
emlékező szerint: „Nem akartunk mi menni, de besoroztak. Én leginkább a Hunyadipáncélosokhoz10 szerettem volna menni. Talán, mert mi nem olyan németek vagyunk. Magyar németek. Vagy magyar érzelmű németek? De senki nem kérdezte, hova akarsz menni. Amikor a háború után hazajöttem, azt mondták, ha lemegyek csillézni a bányába, akkor nem lesz belőle bajom. Mintha én akartam volna Wehrmacht-katona lenni!"11 Egy 1947-ben összeállított kimutatás szerint Csolnokról a világháború során összesen 99 fő állt önkéntesen az SS kötelékébe, a kényszersorozottak száma pedig 47 fő volt.12 1944 őszén a magyarországi hadi helyzet rosszabbra fordult, amelyet Csolnokon is megérzett a lakosság. Vitéz Szurmay Lajos légoltalmi kiürítési kormánybiztos 1944. szeptember 16-ai rendeletével a német 921. nehézgépjármű-javító század részére az elhagyott 6. számú bányarészt, a községben pedig 150 fő részére férőhelyet utalt ki.13 Október végén megszűnt a tanítás,14 majd az iskolában is katonákat helyeztek el. Az akkor hétéves Dobay Pál így idézte fel a nem várt tanítási szünetet: „Október 30-án (vagy 31-én), egy esős, sáros, ködöt síró, borongós őszi napon szomorúan jelentette be Sándor Rózsi néni mindjárt reggel, hogy német katonáknak kell szálláshely az iskolában, bizonytalan időre szünetel a tanítás. Itt van mindenkinek egy füzet: minden nap írjunk bele három sort gyakorlásképpen. Aztán... aztán ki tudja, mikor találkozunk? Jól emlékszem mennyire örültem a váratlan szenzációnak. Nincs tanítás! Nem kell iskolába járni! Mit tudtam akkor hét éves fejjel, hogy közeledik, rohamosan közeledik az a szörnyű világégés a mi falunkhoz is, amely azóta is vízválasztó az életemben. - »Front előtt«, »front alatt«, »front után«, - még mindig így mondjuk, ha az akkor volt dolgok szóba kerülnek."1" A német katonák beszállásolásáról Rittling Tamásné (született Wieszt Mária) is megemlékezett: „Október végén, a telepen az erdőben voltak már német katonák. A faluban, ahol két szoba volt, be kellett fogadni egy német tisztet, vagy katonát a lakásba. A főhadiszállás viszont az erdőben volt. Ott rejtették el a fegyvereket, és az autóikat, hogy azokat repülőről ne vehessék észre."16 10 Az SS. 25. (1. magyar) fegyveresgránátos-hadosztálya (25. Waffen-Grenadier-Division der SS „Hunyadi" [ung. Nr. 1.]). A magyar származású önkéntesekből felállítandó SS-hadosztályokról 1944. október 23-án írt alá megállapodást Beregfy Károly honvédelmi miniszter és Otto Winkelmarm, a magyarországi német SS és rendőri erők parancsnoka. Beregfy már október 28-án közzétette a „Hunyadi páncélgránátos hadosztályba" való jelentkezés lehetőségét, amely azonban egyetlen szót sem ejtett az SS-ről. A magyar Waffen-SS hadosztály elnevezését a későbbiek során is pontatlanul használták a nyilvánosság felé. Kovács Z. A. - Számvéber N.: A Waffen-SS i. m. 426-429. 11 Bindorffer Györgyi: Asszimilációs folyamatok Csolnokon. Kisebbségkutatás 14. (2005) 2. sz. 160- 170.165. 12 Magyar Nemzeti Levéltár Komárom-Esztergom Megyei Levéltára (a továbbiakban: MNL KEML) XVII-1 Csolnoki Nemzeti Bizottság iratai. 13 MNL KEML V-2-a Esztergom város polgármesteri iratok 1845/1945. sz. ügyirat. 14 A 9.700/1944. VKM. rendelet (1944. október 24.) értelmében a népiskolában, a középfokú iskolákban, a középiskolákban, a szakiskolákban stb. 1944. október 29-ével beszüntették a tanítást. Belügyi Közlöny 49. (1944) 45. sz. 1614. 15 Interjú Dobay Pál egykori csolnoki lakossal (Miklós Tamás). 16 Interjú Rittling Tamásné (született: Wieszt Mária) egykori csolnoki lakossal (Göbharter Eszter). 85
