Folia Historica 35. (Budapest, 2020)
I. TANULMÁNYOK - Miklós Tamás: Front előtt, front alatt, front után. A második világháború eseményei Csolnokon 1944-45-ben
Csolnok Komárom-Esztergom megyében, a dorogi szénmedencében fekszik. Közúton Budapesttől 44 km-re, Dorogtól 5 km-re található. Az 1941. évi népszámlálás szerint lakossága 3845 fő volt, ebből 2795 fő vallotta magát német anyanyelvűnek.4 Az 1944- 45-ben Csolnok körül lezajlott harccselekményeket elsősorban a Budapestért vívott szovjet és német hadműveletek határozták meg. Ennek következményeként a frontvonal közel három hónapon keresztül közvetlenül a településnél húzódott. Tanulmányunkban elsősorban azt vizsgáljuk, hogy miképpen élte meg egy túlnyomórészt német nemzetiségi lakosságú település a második világháború eseményeit, és milyen túlélési stratégiákat alakítottak ki a háború megrázkódtatásai során. Ebből kifolyólag a környéken lezajlott hadieseményeket csak a legszükségesebb mértékben tárgyaljuk. A háború előszele Csolnokon Természetesen a második világháború hatásai már évekkel a front eseményei előtt jelentkeztek a településen. A csolnoki férfiakat már a háború elején behívták katonának, vagy önként öltöttek magukra egyenruhát. Sokan a Waffen-SS első illegális toborzása során önkéntesen léptek be a német haderőbe. Számuk 1942. március 19-éig 45 fő volt.5 Kiinger József így emlékezett vissza rájuk: „Az első hat katona még '41-ben ment ki. Azt mondták, tornatanári képzést kapnak kint. Ez csak valami álca lehetett, hiszen később ők is szépen bemasíroztak a seregbe. Akik elmentek, majdnem mind meg is haltak. Emlékszem Mártái Ferencre, nagyon jó zenész volt. Franciaországban esett el, egy partizántámadás miatt."6 1943-1944 folyamán is többen döntöttek úgy, hogy a magyar helyett inkább a német haderőbe állnak be. Magyarország megszállása után, 1944. április 14-én Csatay Lajos honvédelmi miniszter és Edmund Veesenmayer birodalmi megbízott aláírták azt a német-magyar államközi egyezményt, amely lehetővé tette, hogy a magyar- országi népi németeket7 a német haderőbe sorozhassák.8 Ennek az lett a következménye, hogy az ezt követően Csolnokról besorozottak legnagyobb része a Magyarországon felállítandó és az ország területéről kiegészített SS-alakulatokba került.9 Egy vissza4 Az 1941. évi népszámlálás. I-VI. [szerk. biz. Dányi Dezső et al.] Bp. 1975-1990. II. 233. 5 Kovács Zoltán András - Számvéber Norbert: A Waffen-SS Magyarországon. Bp. 2001. 56. 6 Interjú Klinger József egykori csolnoki lakossal (Göbharter Eszter). 7 Németül: Volksdeutsche. Azok a Német Birodalom határain kívül élő németek, akik nem voltak birodalmi állampolgárok, de „nyelvükben és kultúrájukban németnek mutatkoztak". Kovács Z. A. - Számvéber N.: A Waffen-SS i. m. 43. 8 Kovács Z. A. - Számvéber N.: A Waffen-SS i. m. 71-72. 9 Az önkéntesek nagy része a Magyarországon felállítandó 22. SS-önkéntes-lovashadosztályhoz, valamint a Magyarországon feltöltött 8. „Florian Geyer" SS-lovashadosztályhoz került, de jelentősebb kiegészítést kapott a magyar önkéntesekből a 16. „Reichsführer-SS" SS-páncélgráná- tos-hadosztály és a 18. „Horst Wessel" SS-önkéntes-páncélgránátos-hadosztály is. Bácskában kizárólag az ottani jelentkezésekre számítva állították fel szeptember végétől a 31. SS-önkén- tes-gránátoshadosztályt. 1945 februárjában pedig részben a magyarországi önkéntes állományból, részben pedig a 8. és 22. SS-lovashadosztályok maradékából állították fel a 37. SS-önkéntes- lovashadosztályt, a Waffen-SS utolsó magyar önkéntesekből felállított hadosztályát. Kovács Z. A. - Számvéber N.: A Waffen-SS i. m. 74. 84
