Folia Historica 35. (Budapest, 2020)

I. TANULMÁNYOK - Varga Lujza: A genfi magyar titkárság létrejötte és tevékenysége az 1920-as években

A magyar kérdések mellett Baranyai folyamatosan megküldte a külügyminisztériumnak a külügy számára érdekes témájú népszövetségi körözvényeket, így 1925-ben a lengyel-litván határincidenssel87 kapcsolatban, miközben a külügytől ő is hozzájutott például a német csatlakozási kérelemmel kapcsolatos bizalmas információkhoz.88 Az információáramlás tehát körkörösen mozgott.

Ugyanennek szellemében Baranyai 1925-ben megszerezte a rajnai demilitarizált zónára vonatkozó tervezetet, amit azzal küldött el Walko Lajos külügyminiszternek,89 hogy a jelentés tartalmát nagyvonalakban a genfi német főkonzullal is ismertetni fogja. Baranyai javasolta, hogy „kegyeskedjék a német kormány tudására hozni, hogy információs anyagomat alkalmankint közlöm egyenesen az itteni német főkonzullal; egyúttal talán Nagyméltóságod méltóztatnék célzást tétetni arra, hogy e szívességünket a német kormány remélhetőleg viszonozni fogja. A német főkonzul ma azt mondta nekem, hogy e dokumentum megszerzésével 'megbecsülhetetlen szolgálatof teszek a német ügynek."90

A politikai témájú ügyek mellett külügyi képviseletként a genfi konzulátusnak is fontos feladata volt a magyar kultúra népszerűsítése és megismertetése, illetve a különböző sajtómunkák. A kultúraközvetítés terén Baranyai elsősorban Eckhardt Sándorral91 dolgozott együtt. Előadássorozatokat tartottak a Genfi Egyetemen,92 amelynek mintájára Baranyai javasolta, hogy a magyar tudományegyetemek kérjék fel előadások megtartására a Népszövetség vezetői tisztviselőit - míg a budapesti Pázmány Péter Tudomány- egyetem nem zárkózott el ettől a kezdeményezéstől, addig a debreceni Tisza István Tudományegyetem rektora nemzeti szempontokra hivatkozva egyértelműen nem kívánatosnak nevezte a felvetett ötletet.93

A másik, az előbbinél sikeresebb kezdeményezés a külügyminisztérium94 és különböző magyar szervezetek95 támogatásával 1923-ban elindított Revue des Etudes Hongroi- ses et Finno-Ougoriennes volt. A folyóirat főszerkesztője Baranyai Zoltán volt, munkáját

87 Baranyai Zoltán levele a Magyar Külügyminisztériumnak. Genf, 1925. március 25. MNL OL K 107 61.cs. 54.

88 Baranyai Zoltánnak írott szigorúan bizalmas levél. 3492/ pol. 1924. Budapest, 1924. október 17. MNL OL K107 61. cs. 54/b.

89 Walko Lajos (1880. október 30. - 1954. január 10.) jogász, pénzügyi szakember. Pályája kezdetén a Pénzügyminisztériumban, illetve az Osztrák-Magyar Bankban dolgozott. 1922 és 1926 között a Kereskedelemügyi Minisztérium, 1925 és 1930 között a Külügyminisztérium vezetője. Ez utóbbi posztot 1931 és 1932 között ismét betöltötte.

90 Baranyai Zoltán levele Walko Lajosnak. Genf, 1925. március 10. MNL OL K 6416. cs. 41. t. 95/res.

91 Eckhardt Sándor (1890. december 23. -1969. május 16.) irodalomtörténész, nyelvész, egyetemi tanár. Kutatási témái a francia irodalomtörténet és a francia-magyar kulturális kapcsolatok voltak; 1936-ban ő adta ki az első nagy magyar-francia szótárt.

92 Baranyai Zoltán levele a Külügyminisztériumnak. Genf, 1923. december 19. MNL OL K107 48. cs. 41. t.

93 Khuen-Héderváry Sándor követségi tanácsos levele Baranyai Zoltánnak. Budapest, 1924. július 24. MNL OL K107 62. cs. 56/a/5.

94 Baranyai Zoltán levele Gerevich Zoltánnak. Genf, 1928. augusztus 7. MNL OL K107 3. cs. 4. t.

95 A támogatók között volt többek között a Magyar Tudományos Akadémia, a Szegedi Egyetem, a Magyar Földhitelintézet, a Tudományos Társulatok és Intézmények Országos Szövetsége is.

68