Folia Historica 35. (Budapest, 2020)
I. TANULMÁNYOK - Varga Lujza: A genfi magyar titkárság létrejötte és tevékenysége az 1920-as években
ismét Eckhardt Sándor segítette. A francia nyelvű, finn és észt vonatkozással is bíró, Párizsban nyomtatott96 tudományos folyóiratba bekerülő cikkekről maga Baranyai döntött, aki a lap terjesztését is folyamatosan felügyelte: nemcsak a hagyományos kapcsolatrendszereken keresztül, de a Népszövetség berkein belül is,97 illetve a párizsi magyar követség munkatársával, Hevesy Pállal98 is folyamatosan konzultált a folyóirat iránt esetleg érdeklődő francia személyekről.99 A Külügyminisztérium 1923-ban elrendelte, hogy „Minden külképviseletnél [...] amelynek létszámában legalább három fogalmazási személy működik, egy referens jelölendő ki, aki a propaganda ügykört látja el. - Legajánlatosabbnak erre a célra a sajtóreferensek megbízása látszik." Emellett természetesen minden külképviseletnek figyelnie kellett az adott országban megjelent, Magyarországra vonatkozó politikai irodalmat és egyéb propagandatevékenységet, valamint minden, a magyar külügyminisztériumtól kapott anyagot kötelesek voltak késedelem nélkül elhelyezni a kért helyeken - minderről negyedévente kellett jelentést tenni.100 A sajtótevékenység szempontjából maguk a képviseletek két fő dologra törekedtek: az államukat érintő kérdésekről nekik kedvező cikkeket elhelyeztetni a helyi lapokban, illetve az érdekszférájukba tartozó lapok népszerűsítésére, köröztetésére. Ez utóbbira jó példa az alábbi 1922-es levél: „a csehek a 'Prager Presse'-t és a 'Gazette de Prague'-ot itt nagy példányszámban terjesztik, ingyen küldik nagyon sok címre. Beszélgetésekből látom, hogy - habár nem is olvassa mindaz, aki kapja rendszeresen - az említett lapok rendszeresen naponként az illetők asztalára kerülnek és ez természetesen meglátszik rajtuk, nyomot hagy bennük."101 Erre hivatkozva javasolta, hogy a Népszövetség vezetői és befolyásos tisztviselőinek automatikusan küldjék meg a Pester Lloyd aktuális számait. A helyi sajtó informálása kapcsán a következő, a nyelvi határvonalakat figyelembe vevő logikus felosztás érvényesült a svájci képviseletek között: a német nyelvű svájci sajtóval kapcsolatos ügyek a berni követséghez és a zürichi főkonzulátushoz tartoztak, míg a genfi iroda feladata a francia nyelvű lapokkal való kapcsolattartás volt.102 A magyarbarát cikkek elhelyezésének nagy támogatója volt a genfi olasz újságíró, Aldo Dami,103 aki ekkor már több mint tíz éve segítette a magyar törekvéseket - nemcsak cikkekkel, de lektorálással is. 96 Baranyai Zoltán levele Daruváry Gézának. Genf, 1923. július 23. MNL OL K107 3. cs. 4. t. 97 Baranyai Zoltán levele Miss Florence Wilsonnak (Bibliothécaire du Secrétariat de la Société des Nations). Genf, 1923. szeptember 15. MNL OL K107 3. cs. 4. t. 98 A hivatásos diplomata Hevesy Pál nem sokkal később a genfi képviselet új vezetője lett. 99 Hevesy párizsi magyar követségi tanácsos levele Baranyai Zoltánnak. Párizs, 1923. november 26. MNL OL K 107 3. cs. 4. t. 100 A Külügyminisztérium levele Baranyai Zoltánnak. Budapest, 1923. december 19. MNL OL K 10748. cs. 41. t. 101 Baranyai Zoltán levele Nelky Jenőnek (osztálytanácsos). Genf, 1922. október 9. MNL OL K 107 47. cs. 38. t.250. 102 Baranyai Zoltán levele Lipai Imrének. Genf, 1931. február 12. MNL OL K107 43. cs. 37/2. 103 Aldo Dami (1897. november 30. - 1976. november 30.) svájci olasz újságíró és a Genfi Egyetem földrajztudományi professzora volt. Történeti földrajzzal és etnikai csoportokkal foglalkozott, 69
