Folia Historica 35. (Budapest, 2020)

I. TANULMÁNYOK - Bittera Éva: Andrássy Klára, egy (a)tipikus arisztokrata

az nekem pályát jelent! Mami tekintsen rám, mintha nem leánya, de fia volnék, aki­nek el kell helyezkedni!" 128 Végül nem egy angol lap szerződtette le, hanem a francia L'Ordre és a dán Politiken megbízásából utazott Spanyolországba. Magyar nyelvű be­számolója pedig néhány hónappal később jelent meg folytatásokban az Újság hasáb- jain. Bár eredeti tervei szerint mindkét oldal politikusaival készített volna interjút, végül csak a köztársasági csapatokhoz jutott el Madridba és Barcelonába. Andrássy Klára veszélyes küldetése után sem tért végleg haza, mind több időt töltött külföldön, főként Párizsban. Újságírói pályáját igyekezett felépíteni, tervei között szerepelt egy kínai út is.198 199 200 201 1939 szeptemberétől viszont már Budapesten élt, és minden energiáját a lengyel menekültek megsegítésébe, illetve a német térnyerés hátráltatásába fektette. Az 1937-es esztendő tehát Andrássy Klára életében bizonyos értelemben valóban a fordulat évének tekinthető. Fia „elvesztése" és nyugat-európai tapasztalatai, és rész­ben ezek következményeként a Magyar Nők Szentkorona Szövetségéből való hivata­los kilépése mind arra sarkallták, hogy életét új alapokra helyezze. A világnézetét te­kintve nem következett be gyökeres változás: elsősorban a jobboldali diktatúrák mind látványosabb térnyerése késztette arra, hogy életcélját újradefiniálja önmaga számára: és küldetését a nácizmus és fasizmus előretörése elleni harcban találta meg. Miután világossá vált előtte, hogy a német térnyeréssel szemben a legitimizmus és az önmagá­val meghasonlott legitimista tábor nem képez megfelelő erőt, a cél érdekében, szinte Machiavellit idéző logikával, fontosnak tartotta a baloldalhoz való közeledést. Tole- ránsabb gondolkodásmódjában értelemszerűen Károlyiék hatása is felfedezhető, ám Andrássy Klára hű maradt a neveltetését meghatározó hagyományokhoz: „Látni aka­rok saját szemeimmel, tanulni és okulni, hogy aztán önmagam előtt is teljes felelősség­gel tudjam utamat megjárni. Azt hiszem, hogy csak így lehet az ember hű önmagához, és azokhoz a traditiókhoz, amelyek többek traditiónál, amelyeket sohasem felejtünk el."202 1941: Végjáték Dubrovnikban Hatások: lengyel menekültügy, népiek, menekülés Andrássy Klára 1939-től egyre kevesebb időt töltött külföldön, édesanyjával élt a rak­parti Andrássy-palotában. Élete utolsó éveit két közéleti-szociális tevékenység töltöt­te ki: Lengyelország 1939. szeptemberi lerohanásától kezdve kivette a részét a lengyel menekültek mindennemű támogatásában, péntek esténként pedig az általa életre hívott értelmiségi szalonban vitatta meg vendégeivel az ország kilátásait a jövőre nézve. Min­dennek Jugoszlávia németek általi megtámadása vetett véget: Odescalchiné tudta, hogy a magyar földön áthaladó Wehrmacht csapatok miatt a saját élete sincs biztonságban, 198 Odescalchiné anyjához, Andrássy Gyulánéhoz. Párizs, 1937. november 2. MNL OL P 4 463. t. 199 Odescalchiné Andrássy Klára: Asszonyszemmel végig az égő Spanyolországon. Újság, 1938. feb­ruár 6., 13., 20., 27., március 6., 13. 200 Odescalchiné anyjához, Andrássy Gyulánéhoz. Párizs, 1937. november 2. MNL OL P 4 463. t. 201 William G. R. Howell Károlyi Mihálynéhoz. Lausanne, 1938. február 27. Károlyi Mihály i. m. IV/A. 345-347. 202 Andrássy Klára Andrássy Gyulánéhoz. Párizs, 1937. november 20. MNL OL P 4 464. t. 43

Next

/
Oldalképek
Tartalom