Folia Historica 35. (Budapest, 2020)
I. TANULMÁNYOK - Bittera Éva: Andrássy Klára, egy (a)tipikus arisztokrata
hiszen híres volt németellenes álláspontjáról. Tehát nem kínálkozott más út, mint a gyors távozás - amely végül váratlan halálához vezetett. Lengyelország 1939. őszi összeomlásával a baráti Magyarországra érkező lengyel polgári menekültek ügyét a szeptember 21-én megalakult Magyar-Lengyel Menekült- ügyi Bizottság fogta össze.203 A szervezet élén a Vöröskereszt elnöke, Széchenyi Károly gróf állt, az alelnöki posztot pedig Andrássy Klára töltötte be. A vezetőségen kívül számos arisztokrata vett részt a menekültügyi akcióban, többek között Károlyi Józsefné, Szapáry Erzsébet és Odescalchiné nővére, Cziráky Józsefné is - ez utóbbi egy levelében külön kiemelte, hogy férjével dénesfai kastélyukban öt lengyel menekültet bújtattak. 4 Hasonló arisztokrata szociális megmozdulásra néhány évvel korábban is volt példa: az 1934 decemberében, fővárosi színházak előadásainak szüneteiben lebonyolított jótékonysági gyűjtésből befolyt összeget a Jugoszláviából kiutasított magyarok megsegítésére ajánlotta fel a szervező, Rohan hercegné.205 Az egyik legsikeresebb gyűjtőnek, számos más mágnásfeleség mellett, Andrássy Klára bizonyult, aki a Fővárosi Operettszínházban nyitotta meg standját.206 Nem véletlen az arisztokrácia felülreprezentált jelenléte a segélyező szervezetek összetételében: Andrássy Klára generációjának neveltetésében még evidenciaként szerepelt a szociális kötelezettségvállalás szükségessége. Mint erre Sárai Szabó Katalin is rámutat, a gondoskodó „nagyasszony" eszményképe a két háború közötti keresztény-nemzeti magyar nőképnek is fontos összetevője volt, és a segítségnyújtás, mint a társadalmi felelősségvállalás egyik megnyilvánulási formája már a középosztályi értékrendnek is hangsúlyos részét képezte.207 Andrássy Klára tehát az első perctől kezdve részt vállalt a lengyel menekültek megsegítésében, a fővárosban és vidéken egyaránt, időt és energiát nem sajnálva.208 A Margit rakparti palota pedig a lengyel egészségügy egyik bázisává vált: félemeletén kapott helyet a Lengyel Rendelő és Egészségügyi Szolgálat, illetve a Lengyel Vöröskereszt magyarországi kirendeltségének egyik részlege is. A rendelő Odescalchiné halála után is tovább működött, de 1944 márciusában a németek megszállták helyiségeit, és kivégezték a Lengyel Orvosok Csoportjának vezetőjét, Jan Srzedniczki-Koll^taj tábornokot, valamint a rendelőintézetben szolgálatot teljesítő dr. Teofil Kandaffer főorvost és Sikorska ápolónőt.209 A lengyel menekültügy mellett Odescalchiné neve az 1930-as évek végén a népi írókat tömörítő szalonjáról vált ismertté. A társaság, sorai között Erdei Ferenccel, Darvas 203 A szervezet tevékenységéhez lásd Kapronczay Károly: Lengyel menekültek Magyarországon 1939-1945. Bp. 2009.55-60. 204 Andrássy Ilona anyjához, Zichy Eleonórához. 1939. október 10. Andrássy Ilona i. m. II. 394. A Magyar-Lengyel Menekültügyi Bizottság összetételéhez lásd Kapronczay K.: Lengyel menekültek i. m. 142-145. 205 Rohan Károly Antal herceg felesége, sz. Apponyi Marika grófnő (1899-1967) 206 8 Órai Újság, 1934. december 11. 6. 207 Sárai Szabó K.: A munkavállaló nő i. m. 287-289. 2081939 novemberében például a Pécs melletti Sikondafürdőn elszállásolt lengyel menekülteket látogatta meg. Lásd Dunántúl, 1939. november 24.5. 209 Kapronczay K.: Lengyel menekültek i. m. 150-152. 44
