Folia Historica 35. (Budapest, 2020)
UTOLSÓ FELVONÁS - IV. KÁROLY KORONÁZÁSA. KIÁLLÍTÁSI KATALÓGUS - Kollár Csilla: Békebeli gazdagság és háborús ínség. Az 1916-os koronázás díszmagyar öltözeteiről
19. kép Fűzőbetét. Magyar Nemzeti Múzeum, Ötvösgyűjtemény, ltsz.: 1929.44.2. (Fotó: Kardos Judit) mely arisztokrata körökben a kiemelt ünnepségek reprezentatív kellékének számított. Jellemző az is, hogy az idősebb nők az ékszerviselés területén is többet engedhettek meg maguknak. Természetesen mindenki saját vagyoni és társadalmi helyzetének megfelelően kellett, hogy ékszerét kiválassza. Gyakoriak voltak a teljes parure-ök, készletek, amikor például a diadém, a nyakék, a fülbevaló, a karékek esetleges további kiegészítők ugyanolyan drágakövekből ugyanabban a stílusban készültek. Nagyon kedveltek voltak a ruhák elejének fűzését imitáló gyöngysorok, ahogy azt a királyné ruháján is megfigyelhetjük. Ez a pazar megoldás Erzsébet királyné 1867-ben viselt koronázási díszmagyarja nyomán vált igazán népszerűvé. Hosszú gyöngysorokat a hölgyek a nyakukban is viseltek. Gróf Esterházy Károly felesége, Izabella virágos diadémot és befoglalt drágaköveket felsorakoztató riviére25 nyakéket viselt zsinórozással díszített ruhaderekához. (17. kép) Draskovich gróf felesége, Nora Lützow grófnő diadémja a plasztikusan kiemelkedő virágoktól volt igazán látványos. (18. kép) Sok történelmi ékszer is előkerült a családi kincstárakból, hiszen itt is ugyanaz érvényes, mint a ruhák esetében, minél régebbi, annál inkább szolgálta viselője reprezentációs szándékait. Különösen értékes 20. kép Női öv. Magyar Nemzeti Múzeum, Ötvösgyűjtemény, ltsz.: 1929.44.1. (Fotó: Kardos Judit) 25 Azonos színű ás formájú befoglalt drágakövekből álló nyakék. 187
