Folia Historica 35. (Budapest, 2020)

UTOLSÓ FELVONÁS - IV. KÁROLY KORONÁZÁSA. KIÁLLÍTÁSI KATALÓGUS - Kollár Csilla: Békebeli gazdagság és háborús ínség. Az 1916-os koronázás díszmagyar öltözeteiről

18. századi ékszereket viselt a királyné udvarhölgye, Kállay Erzsébet, melyek szerencsés módon átvészelték az első világháború pusztításait és 1929-ben a Magyar Nemzeti Múzeum Ötvösgyűjteményébe26 kerültek. (19-20. kép) Az udvarhölgy Koronázási Albumban27 megjelent fényképén is jól azonosíthatók a családi kincsek. Ruhájának fűzését egy fűzőbetét díszíti. A leggyakrabban aranyozott ezüstből készült merev díszt a hátán található hurkok segítségével rögzítették a ruhához, felületét változatosan, filigránnal és zománccal is díszítették. A magyar hölgyek hagyományos viseletében a 16. század óta megtalálható az elölfűzött váll, melyet a 18. században előszeretettel díszítettek ötvös által készített fűzőbetétekkel. Ezzel erőteljesen szembementek a korszakot meghatározó francia divattal, hiszen a francia ízlés szerint szabott ruhák oldalt vagy hátul záródtak. Az udvari vagy alkalmi megjelenésre tervezett ruhák elejét ebben az esetben is gazdagon díszítették. De nem merev elemeket, hanem külön a ruhára rögzíthető, drágaköves ékszereket alkalmaztak. A magyar öltözethez viselt fűzőbetéthez a 18. században gyakran kisebb lemezekből zsanérokkal összeillesztett öv is tartozott. Kállay Erzsébet a királyné udvarhölgyeként betöltött fontos szerepéhez igazodva olyan együttest választott a családi kincsek közül, melyek öltözetével harmonikus egységet képeztek és a család múltját idézték meg.

A fiatal arisztokrata kisasszonyoknak sokkal visszafogottabban kellett ékszert választaniuk, mint a kedves mamáknak, nagymamáknak. Számukra a párta számított megfelelő viseletnek. Kedvelt megoldás volt a bársonnyal vagy selyemmel bevont merevített holdsarlóforma, amit leggyakrabban gyöngysorokkal vagy átalakított függőkkel, láncokkal díszítettek. A pártához nem fátylat, hanem hosszú szalagot rögzítettek. Blanka főhercegnő leányai számára nemzetiszínű pártákat készítettek.28 A mágnáskisasszonyok öltözetének mindig az idősebbekénél egyszerűbb kivitelűnek kellett lennie. Uszály nélküli szoknyájuk földig ért. A derék készülhetett a szoknya anyagából, de lehetett eltérő színű is. Fontos, hogy a halványabb színek domináltak, a fehér, a halványkék és a rózsaszín számítottak a legmegfelelőbbeknek. A kötények is visszafogottabbak, általában egyszerűbb kivitelű, olcsóbb csipkéből készültek. (21. kép)

A pompaszeretet és a reprezentációs igény az urak viseletében is megnyilvánult. A férfi díszmagyar 16. század óta rögzült elemeihez gazdag ékszerek is tartoztak. A díszmagyar elemei a dolmány, a felette viselt bővebb, olykor prémmel is díszített mente és a szűk szabású, rendszerint kötött selyemből készülő nadrág volt, hozzá gyakran a mente anyagából szabott süveg vagy kalpag.. Teljes díszmagyar ékszerkészletek viselése a 19. század közepe óta figyelhető meg. Kiss Erika kutatásai alapján ismert, hogy először 1. Ferenc József koronázása idején vált szokássá teljes ékszerkészletek rendelése. Az ötvös által készített együttes „nagy" és „kis" változatban is létezett. A nagy

26 Kiss Erika: Öv, Fúzőbetét (tárgyleírás). In: Magnificent Life of Hungarian Aristocracy Under the Reign of the Habsburg Dynasty, in the 17-19th Century. Kiállítás National Palace Museum of Korea 2013-2014.242. A fűzőbetét leltári száma: 1929.44.2.; az öv leltári száma: 1929.44.1.

27 Koronázási Album i. m. 27.

28 Pesti Hírlap, 1916. december 31. 7.

188