Folia Historica 35. (Budapest, 2020)
II. KÖZLEMÉNYEK - Serfőző Szabolcs: „Nemzeti ünnep a Rákos mezején" - a pesti polgári őrsereg 1844. augusztus 15-i zászlószentelési ceremóniájának emléklapja
4. kép A pesti polgári őrsereg zászlójának hátlapja a Magyar Királyság és Pest város címerével. Hadtörténeti Intézet és Múzeum, Zászlógyűjtemény, ltsz.: 0144/Z1. (Szikits Péter felvétele) A Regélő beszámolója szerint „a magyarosodás, a nemzetiség terjedését" hirdető zászló- szentelési ünnepség, amely „nemcsak a szemnek szolgált gyönyörlátványul, de a lelkes, a magyar szívet is emelé", mintegy 40.000 ember részvételével zajlott. A polgári őrhad tagjai reggel 7 órakor a pesti evangélikus templom előtt gyülekeztek, majd a budai polgári őrhad, a pesti polgári lövészegylet, valamint a pesti és budai polgári huszárcsapatok és dragonyosok kíséretében a Király utcán át a Rákos-mező peremére, a mai Hermina út környékére vonultak,22 ahol négyszög alakzatban (en carré) sorakoztak föl. Amint az a litográfián is látható, a tér két oldalán egy-egy tribünt emeltek a közönség számára, középen pedig egy haditrófeákkal feldíszített, kápolnaként szolgáló sátor állt, benne provizórikus oltárral. Ennek közelében négy kisebb sátrat is felállítottak a díszvendégek számára. A „hadikápolnával" szemközt a budai polgári őrhad, a sátor mögött pedig a pesti lövészegylet sorakozott fel, utóbbi Steindl Ferenc pesti asztalos- és „főlövészmester" vezetésével. Sorfaluk a litográfia bal és jobb szélén látható. A pesti őrsereg két gyalogszázada a kápolna-sátor jobb oldalával 22 A Nemzeti Újság beszámolója szerint „A jeles ünnepély [...] aug. 15-én a Városliget mellett, jobbra az épülő Hermina kápolnához, dombokkal koszorúzott völgyben ment véghez, szomszédjában a híres Rákos mezejének."A Rákos mezejének pontos elhelyezkedésére vonatkozó adatokat lásd Szende László: A Rákos mezei országgyűlések története. H. é. n. [Bp. 2010.] 13-14., illetve Oross András: A Rákos-patak vízgyűjtő területének történeti földrajzi vázlata. Fons 10. (2003) 2. sz. 191-232. 151
