Folia Historica 35. (Budapest, 2020)
II. KÖZLEMÉNYEK - Serfőző Szabolcs: „Nemzeti ünnep a Rákos mezején" - a pesti polgári őrsereg 1844. augusztus 15-i zászlószentelési ceremóniájának emléklapja
párhuzamosan sorakozott fel, vállukon szuronyos puskával. Amint az a litográfián is látható, velük egy sorban állt fel a pesti polgári huszárcsapat is, élükön parancsnokukkal, az építészként ismert Zitterbarth Mátyással. Szemközt, a sátor bal oldalával párhuzamosana budai huszárok és a pesti dragonyosok álltak sorfalat. Néhányuk a kép előterében, a bal és jobb sarokban látható lóháton. Középen osztrák császári-királyi törzstisztek háttal álló csoportja látható, akik toll- csokorral díszített csúcsos őrnagyi kalapot, ún. Zweispitzet vagy Stulphutot viselnek.23 Ők Pest-Buda korabeli főtisztjei lehetnek, így például Johann Baumann von Waldenstein cs. kir. vezérőrnagy, budai dandárnok.24 A polgárőrség tisztikara által díszvendégként meghívott főtisztek, így a budai főhadparancsnok, Ignaz Ludwig von Lederer lovassági generális és Johann von Pacassy cs. kir. vezérőrnagy, Pest város parancsnoka a vendégek számára felállított sátorban foglaltak helyet. A kápolna-sátor mellett az őrsereg 30 fős fúvószenekara látható, akik fehér csákót, zöld atillát és vörös nadrágot viseltek. A zenekart a bécsi származású zeneszerző és karnagy, Franz Morelly vezényelte az ünnepségen.25 A trombitát tartó zenész mellett háttal álló, tamburbotot tartó, magas, fekete szőrmekucsmát viselő tamburmajor tehát minden bizonnyal Morellyvel azonosítható. Az ünnepség kezdetén Majthényi Antal esztergomi kanonok, Kopácsy József hercegprímás segédpüspöke misét celebrált a kápolna-sátorban. A résztvevők magyar nyelvű - utóbb nyomtatásban is megjelent - énekekkel kísérték a szertartást,26 27 a Nemzeti Színház zenekara pedig Beethoven C-dúr miséjét játszotta. Urfelmutatáskor a zenekar Kölcsey Himnuszát játszotta Erkel Ferenc az év tavaszán komponált, s elsőként a Nemzeti Színházban 1844. július 2-án bemutatott zenéjére, amely az újdonság erejével hatott a zászlószentelési ünnepség közönségére. Amint a Regélő - Pesti Divatlap beszámolója megjegyzi: „urfelmutatáskor Kölcsey hymnusának Erkel által szerzett zenéje meglepőleg hatott reánk."22 A kolozsvári Nemzeti Társalkodó című lapban a székely származású, unitárius vallású Gedő János számolt be a pesti ünnepségről, felekezeti okokkal magyarázva a Himnusz beiktatását a liturgiába, s hangsúlyozva, hogy annak szövegét nem énekelhették a részvevők: „És megkezdődött a' munka misével, de ezt megelőzte az »Im arczunkra borulunk«28 mellyet közösön minden ahoz értő ember, ki magyarul, ki németül, s svábul énekelt. Azt minden esetre szerettem volna tudni, hogy hitsorsosaim, s meg az evangelicus polgárok ez alatt mit énekeltek; mert nekik is jól esett volna, hogy szívok érzetét első 23 Ezúton is köszönöm Baczoni Tamás segítségét az egyenruhák azonosításában. 24 Lásd Magyarország és a hozzákapcsolt részek tiszti névtárra 1845dik évre. Buda 1845.279. 25 Karch Pál: Pest-Buda katonazenéje 1848-ban. Katonazenekarok és karmesterek. Bp. 1983.12. 26 Istenes énekek mellyek sz. kir. Pest városa magyar gyalog őrhadának ünnepélyes zászlószentelésekor Rákos-mezején 1844-iki Nagy Boldogasszony napján ezrek ajkain zengedeztettek. Pest 1844. 27 Regélő - Pesti Divatlap, 1844. augusztus 25.243. 28 Az Ignaz Franz schlawai plébános által 1766-ban szerzett, „Wir werfen uns darnieder" kezdetű miseének magyar fordítása („ím, arcunkra borulunk") 1785-től szerepelt a magyar katolikus egyházi énekeskönyvekben. 152