Folia Historica 35. (Budapest, 2020)
I. TANULMÁNYOK - Istenes Mónika: A „Fáklyás-ügy". Bauer Sándor önégetése
Nyilvánvaló, hogy ha Bauer Sándor életben marad, akkor a Múzeumkertben történtek miatt eleve számíthatott volna a bíróság elmarasztaló ítéletére, amelynek súlyosságát az ellenséges rádióhallgatás ténye is valószínűleg befolyásolta volna. A nyomozást végző rendőrök nehezen akarták elhinni, hogy Bauer és barátai, ismerősei kizárólag kikapcsolódás céljából jártak a Pince Klubba. Az eljárás során a nyomozók tudomást szereztek egy játék guminyomda létéről, amelynek berakósínében a lefoglaláskor az „OROSZOK MENYETEK HAZA" felirat állt. A lefoglalt játékot és próbanyomásokat felmutatva tudakolták meg a kihallgatottaktól, hogy szándékozták-e azt illegális röplapkészítés céljából felhasználni. A guminyomda létéről kevés tanú tudott, és a röplapkészítésre irányuló szándékra mindannyian tagadó választ adtak. A rendőrség nem is talált bizonyítékot a feltételezett illegális röplapkészítésre, mindössze egy olyan politikai töltetű lenyomatot találtak, amelyen Bauer és a Szovjetunióval feszült viszonyban lévő kínai vezető, Mao Ce-Tung és Bauer nevét ötvöző, a fiú szovjetellenességét demonstráló „BAOCETUNG" felirat állt. Az illegális és rendszerellenes kiadvány szerkesztésének lehetőségét alaposan körbejárták a nyomozást végzők. A kihallgatást végző rendőrök a játéknyomda felhasználási céljának vizsgálata mellett a nyomdaipari tanuló Sabjántól az alábbit tudakolták: „A kihallgatásokon azt is megkérdezték a rendőrök, mivel tudták, hogy nyomdában dolgozom, hogy tudnék-e újságot készíteni. Mondtam, hogy nem, az nem olyan egyszerű."56 A rendőrség a hálózati személyek bevetésével sem tudott a Pince Klubban folyó, a szocializmus megdöntését célzó ellenséges tevékenység alátámasztására bizonyítékokat felsorakoztatni, így kénytelen volt belátni, hogy a fiatalok tényleg csak szabadidejük kellemes eltöltésére használják a helyet. Bauer Sándor személyisége Bauer személyisége a korabeli tanúvallomások tükrében Bauer Sándor tettéről keveset tudhatott meg az ország lakossága. Mindössze annyi vált publikussá, hogy egy 17 éves fiú ismételt öngyilkosságot megkísérelve felgyújtotta magát a Nemzeti Múzeum előtt. A történteket tehát egy zavaros fejű, pszichésen beteg fiú tetteként igyekeztek beállítani, az esemény politikai színezetét és igazi indítékát mély hallgatás övezte. Bauer cselekményének megértéséhez magának a korszaknak és a fiatalember politikai nézeteinek ismerete mellett életútjának megismerése, továbbá a személyiségére vonatkozó jellemzők vizsgálata is szükséges. A továbbiakban néhány, forráskritikával kezelendő tanúvallomásban olvasható utalások, valamint a közelmúltban a barátok, családtagok által felidézett emlékek alapján kíséreljük meg Bauer Sándor személyiségét megrajzolni. A nyomozást végző rendőrök kérdéseket tettek fel a kihallgatott tanúknak Bauer személyiségére vonatkozóan is. Az esemény másnapján, 1969. január 21-én a szemtanúk mellett négy olyan személyt hallgattak ki, akik több éve ismerték Bauert és szinte mindennapi 56 Elhangzott Sabján Miklóssal 2010. január 20-án készült interjúban. 117
