Folia Historica 35. (Budapest, 2020)
I. TANULMÁNYOK - Istenes Mónika: A „Fáklyás-ügy". Bauer Sándor önégetése
szerint is közösségi térként funkcionált, ahol délutánonként beszélgettek, zenét hallgattak, táncoltak a tizenéves fiatalok. A fennmarad dokumentumokban utalás van arra, hogy a beszélgetések során, vagy a rádióban hallott hírekre reagálva alkalmanként politikai témák is szóba kerültek. A Bauer-ügyet vizsgáló rendőrök az információk alapján a Pince Klub funkcióját félreértelmezve azt gyanították, hogy ott valamilyen rendszer- ellenes tevékenység zajlik, illetve egy „ellenforradalmi" cselekmény előkészítése folyik. A korszakban különös figyelmet fordítottak az ideológiai (át)nevelésre egész kisgyermekkortól kezdve. Az úttörőmozgalom és a Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség (KISZ) léte és működése a fiatalság engedelmes állampolgárokká nevelését célozta. A fiatalságtól azt várták, hogy a felnőtt nemzedékkel együtt építse és védelmezze a szocializmust, „a szocialista társadalom felépítésének áldozatkész munkása, a szocializmus és a kommunizmus megvalósításának résztvevője legyen".53 A pártvezetés az 1960-as évek végén aggodalommal tekintett e célkitűzésének „az imperialisták bomlasztó tevékenysége" általi akadályozására. A fellazítás hatásának tudták be a hippijelenség feltűnését, a galerik számának növekedését, de az illegális és félillegális klubok létrehozását is.54 A hatóságok célja egy - az Üllői út 167. szám alatti ház pincéjében működő - ellenséges tevékenységet folytató klub leleplezése volt. A nyomozást végző rendőrök a legelőször kihallgatott Berger Istvánt és Sabján Miklóst a Pince Klubba lejáró fiatalok pontos nevének és címének elmondására utasították, majd az általuk említett személyeket a következő napokban, hetekben kivétel nélkül kihallgatták, és a klubban folyó tevékenységekről faggatták őket. A tanúvallomások alapján úgy tűnik, hogy két dolgot akartak kideríteni a nyomozók: hallgattak-e külföldi, magyar nyelvű, ellenséges rádióadásokat, valamint szándékukban állt-e rendszerellenes röplap készítése. A barátokkal készült interjúkból ma már tudjuk, hogy a fiatalok a Szabad Európa Rádiót hallgatták, de a tanúvallomásokban ezt egyikük sem vallotta be, hiszen tudták, hogy ezzel veszélyes dolgot tettek. Törvény ugyan nem tiltotta a Szabad Európa Rádió magányos hallgatását, ám a Legfelsőbb Bíróság 1955-ben hozott rendelkezése értelmében némely esetben az államellenes bűncselekmény körébe sorolt izgatással volt vádolható az, aki az ellenségesnek titulált rádióállomást hallgatta: „A Szabad Európa rádió adásainak zárt lakásban történő hallgatása csak akkor valósítja meg a népi demokratikus államrend elleni izgatás bűntettét, ha ez más jelenlétében történik, vagy pedig, ha a lakáson kívül tartózkodó személyek részére is lehetővé vált ezzel ezen rádióállomás uszító híreinek hallgatása, ezen utóbbi esetben azonban csak akkor, ha nemcsak az nyert tényként megállapítást, hogy a kívül levő személy tudta, hogy a lakásban a Szabad Európa rádiót hallgatják, hanem az is, hogy e rádióállomás milyen híreit hallotta" - olvasható a bírósági dokumentumban.55 53 1971. évi IV. törvény az ifjúságról. 54 MNL OL M-KS 288. f. 22. cs. 1970/27. ő. e. 42. 55 Révész Béla: Manipulációs technikák a hidegháború korai időszakában. (Magyarország és a Szabad Európa Rádió 1950-1956) (Acta Universitatis Szegediensis de Attila József Nominatae Sectio Paedagogica, Series Specifica) Szeged 1996. 116
