Folia Historica 35. (Budapest, 2020)
I. TANULMÁNYOK - Istenes Mónika: A „Fáklyás-ügy". Bauer Sándor önégetése
határozat, a nyomozás előrehaladásáról készült feljegyzések, jelentések, egyetlen intézkedési terv, ügynökjelentések, laboratóriumi vizsgálati eredmények, a holttestet vizsgáló orvosszakértői vélemény, Bauer kézírását elemző írásszakértői vélemény, a lefoglalt tárgyak közül füzetlapok, búcsúlevelek. Biztosan állítható, hogy a rendelkezésre álló nyomozati iratok hiányosak. Az iratanyagban nem lelhetők fel az egyes kihallgatásokról készült jegyzőkönyvek, amelyek megtörténtéről vagy a rendelkezésre álló iratokból, vagy a 2009-2010 folyamán készült interjúkból tudomásunk van. Ilyen például Bauer általános iskolai osztályfőnökének első kihallgatási jegyzőkönyve, valamint a két barát, Sabján Miklós és Berger István számos kihallgatásakor készült jegyzőkönyv. Ezek vagy el sem készültek, vagy valamilyen oknál fogva eltűntek az iratanyagból. A tanúkihallgatási jegyzőkönyvek sajátosságai A lefoglalt dokumentumok tanulmányozásával egy időben megkezdődtek a tanúkihallgatások is. 1969. január 21. és március 12. között 41 ember kihallgatásáról maradt fenn jegyzőkönyv. A meghallgatott személyek között szemtanúk, családtagok, barátok, ismerősök, tanárok, régi iskolatársak, munkatársak voltak. Találunk közöttük olyan személyeket is, akikkel Bauer Sándor vagy már évek óta nem is állt kapcsolatban, vagy az ismeretség és kapcsolattartás alkalmi volt, és mindössze néhány napra korlátozódott. A jegyzőkönyvek fontos ismérve még, hogy többségük nem kérdés-felelet formában került rögzítésre, hanem összefoglaló jellegűek, emellett igen rövidek, egy-két oldalnyi gépelt szöveget tartalmaznak. Sabján Miklós és Berger István interjúiból az alábbiakban ismertetésre kerülő részletek segítségével képet kaphatunk a jegyzőkönyvek születési metódusáról. Tőlük tudjuk egyrészt, hogy a Bauer önégetése utáni időkben szinte napi rendszerességgel hallgatták ki őket. Ennek ellenére január hónapból mindössze egy jegyzőkönyv maradt fent, az egész nyomozati szakaszból is három-három jegyzőkönyv áll rendelkezésre, mindössze 12, illetve 15 gépelt oldalnyi terjedelemben. Azt is tudjuk, hogy a kihallgatások alkalmával nem pontosan rögzítették vallomásaikat, hanem az általuk elmondottak egyes részleteit megmásították, eltorzították. így jött létre az a motívum is, amely szerint Bauer rendszerellenes forradalmat akar szervezni, fegyvereket pedig rendőrök leütése révén szándékozott beszerezni. Ennek alapján vádolták összeesküvés előkészítésével. A kihallgatok tehát az elmondottakat elferdítve összegezték, a tanúk pedig átfutották, és mint a valóságnak megfelelőt aláírták. A benne szereplő valótlanságok ellen - vélhetően - a fenyegetettség miatt nem tettek kifogást. A kihallgatások tartalma három fő téma köré csoportosítható. Az egyik és egyúttal a leghangsúlyosabb kérdéscsoport Bauer politikai nézeteire irányult. A vallatások során a kihallgatok élénk érdeklődést mutattak Bauer és barátai által a ház pincéjében létrehozott úgynevezett Pince Klub iránt is. Ezen túlmenően a kihallgatottak többségét Bauer személyiségéről is kérdezték. 107
