Folia Historica 34. (Budapest, 2019)
I. TANULMÁNYOK - Miklós Tamás: Első világháborús hadifogolytábor Esztergom-Kenyérmezőn
százan tartózkodnak, de olyan körök is vannak, melyekben több ezerfogságba esett orosz katona jár-kel, tesz-vesz, összebúvik, szétmegyen, lehever, fektéből felugrik, messzebbről azt a benyomást keltvén, - amit nagyban emel a foglyok szürke-piszkosruházata - mintha összeterelt juhnyáj mozogna egy helyen, melyet elhagynia nem szabad."17 Járványok Két héttel a szerb hadifoglyok megérkezését követően a cirkuszi sátorban elhelyezett foglyok között kolera-járvány tört ki, amely a patakon keresztül az orosz foglyokra is átterjedt. A vármegye és a város hatóságai a hadvezetőséghez és a belügyi kormányzathoz fordultak segítségért. 1914. szeptember 10-én Sándor János belügyminiszter meglátogatta a tábort, hogy személyesen tanulmányozza a kialakult helyzetet.18 Szeptember végéig mintegy 220 kolera-esetet regisztráltak, közülük naponta átlagban 3-4 fő hunyt el. A belügyminiszter rendeletére az alispán intézkedett arról, hogy a betegeket Tokodra, azokat pedig, akik velük érintkeztek, az ebszőnyi üres bányatelepre szállítsák át.19 A járvány továbbterjedésének megakadályozására 1914. szeptember 30-án az esztergomi járás főszolgabírája, Pisuth Kálmán rendeletet adott ki, amelyben többek között megtiltotta a kenyérmezői és a tokodi fogolytáborok látogatását. Külön felhívta a lakosság figyelmét bizonyos higiéniai szabályok betartására, így az ivóvíz forralására, az étkezés előtti kézmosásra stb. Ha valaki hányásos és hasmenéses tünetekkel betegedett meg, azonnal orvost kellett hívni, abban az esetben pedig, ha valaki hasonló körülmények között hunyt el, azonnal jelenteni kellett az illetékes községházán.20 Nehezítette a járványok elleni küzdelmet azonban, hogy a kezdeti időszakban sem hullaház, sem pedig temető nem állt rendelkezésre a halottak eltemetésére.21 Az életkörülmények javításához mindenekelőtt megfelelő szálláshelyeket kellett építeni a foglyok számára. Ez a munka a kezdeti időszakban megfelelő mennyiségű szerszám hiányában igen lassan haladt, ezért dr. Perényi Kálmán alispán szeptemberben 200 db földmunkaszerszámot küldött a táborba. Ezzel párhuzamosan a tábor parancsnoksága megbízta az esztergomi Eggenhoffer és Toldy építőcéget, hogy minél gyorsabban építsen fel négy, a már épülőfélben lévő barakkokhoz hasonló favázas épületet.22 Weiner törzsorvos jelentése szerint november 5-ére 20.000 foglyot sikerült elhelyezni 40 fűthető épületben, ami jelentősen javított az életkörülményeken.23 17 Szabolcsi Miksa-. Akik Isten elé vágynak. Egyenlőség 33. (1914) 37. sz. szeptember 13.1-3.1. 18 A kormány kiküldöttei a táborban. Esztergom 19. (1914) 37. sz. szeptember 13. 5. 19 Kolera a barakban. Esztergom 19. (1914) 39. sz. szeptember 27.5. 20 3617/1914. sz. Esztergomi járás főszolgabírójától. Tárgy: Kolera megbetegedések a hadifogoly táborban és Tokod községben. (1914. szeptember 30.) Esztergom vármegye hivatalos lapja 12. (1914) 41. sz. október 8. 282. 21 Moritz, V.-Leidinger, H. i. m. 68. 22 A tábor-barakkok építése. Esztergoml9. (1914) 39. sz. szeptember 27.5. 23 Osvai László: Az Esztergomi Vaszary Kolos Kórház története 1902-2002. Esztergom, 2002.62. 36
