Folia Historica 34. (Budapest, 2019)
III. MŰHELY - Berényi Marianna: Participáció: vízió vagy lehetőség? A Magyar Nemzeti Múzeum és a részvételi gyakorlat
22. - november 4., kurátor: Gál Vilmos), hanem műtárgymásolatot készített, amelyet továbbra is használhattak az adományozók a különböző megemlékezéseken. Ugyancsak fontos közösségépítő folyamatot indítottak el a kiállításhoz és az 1956-os megemlékezéshez kapcsolódó tárlatvezetések, ahol az egykori felkelők saját maguk tartottak szubjektív tárlatvezetést a történész tárlatvezetők szakmai elbeszélése mellett. Ezáltal a Nemzeti Múzeum különleges programot biztosított a látogatói számára, ugyanakkor megszólította az 56-osok egyre szűkebb körét is. A tárlatvezetéseken a múzeum állandó történeti és kamara-kiállítása olyan aktív párbeszéd helyszínévé válhatott, ahol a tanúk, a történészek az érdeklődő közönség kérdéseire, valódi és többrétegű választ adhattak. A rendkívüli médiaérdeklődést kiváltó Széna téri lyukas zászló ennek köszönhetően országosan is a 2018-as 56-os megemlékezés emblematikus tárgyává válhatott/ Ha visszatekintünk a cikk elejére, ahol a Nina Simon által felvetett problémákat ösz- szegeztük, láthatjuk, hogy ez az egyetlen projekt valamennyi problémára előremutatóan felelt. A Nemzeti Múzeum azzal, hogy megfelelő időben, érzékenyen, az adományozókat bevonva, erőteljes és szakmailag magas színvonalú kurátori jelenléttel a lehető legszélesebb körben osztotta meg a műtárggyal kapcsolatos információkat, tematizálhatta a közbeszédet és releváns, aktív párbeszédet generáló közösségi térré válhatott. A Magyar Nemzeti Múzeumban a részvételi és közösségi együttműködések az elmúlt időszak nagy kiállítási projektjeiből sem hiányozhattak. A 2016. június 23. és november 11. között megvalósult Rejt/Jel/Képek '56 -A forradalom titkos művészete című kiállítás (kurátor: Gál Vilmos, Ihász István) a múzeum anyaga mellett magángyűjtemények, más közgyűjtemények sokszor ismeretlen, a forradalomra reflektáló műalkotásait mutatta be. A kiállítás újdonsága volt, hogy a megnyitóval nem zárta le a bemutatott tárgyak és információk körét. Mivel többnyire sokáig rejtegetett, kallódó alkotásokat mutattunk be, arra kértük a látogatókat, hogy segítsenek a titkok feltárásban, eddig be nem mutatott alkotások felfedezésében. Ennek köszönhetően Fiedler Péter, Fiedler Ferenc unokaöccse, a Francois Fiedler Foundation elnöke a nemzetközi hírű festőművész négy olyan művét kölcsönözte a Magyar Nemzeti Múzeum számára, amelyeket a forradalom tiszteletére készített a művész. Hasonlóan értékes volt az az öt alkotás, amelyeket Muray Róbert festőművész családja bocsátott a múzeum rendelkezésére. 6 Azzal a gesztussal, hogy a kiállítás kurátorai nyitva hagyták a tárlat műtárgylistáját, a kiállítás fontos alkotásokkal bővülhetett, a témával megszólított közösségek, családok, személyek pedig úgy érezték, aktív szereplői lehetnek a forradalom történeti kutatásának, muzeológiai feldolgozásának, a tudásátadásnak. Ennek megfelelően a hozzájárulás részvételi szintje elmozdulhatott az együttműködés irányába. A participáció ugyanakkor egy évvel később, az Ige-idők -A reformáció 500 éve című kiállításon tudatosan az együttműködés szintjére emelkedett. Már a kiállítás kurátori csapata 25 A kiállítás és a hozzá kapcsolódó programok néhány nap alatt csaknem 400 média megjelenést indukáltak: a legtöbb televízió, rádió, online és print újság beszámolt róla. 26 Muray Róbert a Képzőművészeti Egyetem tanára volt 1956-ban. A forradalom napjaiban készített fényképfelvételei miatt azonban elveszítette állását és festői karrierje is félresiklott, de az 1970-es években a természetfestészetben kiemelkedő sikereket ért el. Muray Róbert: Témám a természet. [Bp.J, 2004.21-22., 26. 235
