Folia Historica 34. (Budapest, 2019)
III. MŰHELY - Berényi Marianna: Participáció: vízió vagy lehetőség? A Magyar Nemzeti Múzeum és a részvételi gyakorlat
széleskörű intézményi összefogásról és multidiszdplináris megközelítésről tanúskodik: dr. Kiss Erika (Magyar Nemzeti Múzeum), dr. Gáborjára Szabó Botond (Debreceni Református Kollégium Múzeuma), dr. Fogarasi Zsuzsa (Dunamelléki Református Egyházkerület Ráday Múzeuma, Kecskemét), dr. Harmati Béla László (Evangélikus Országos Múzeum), dr. Kertész Botond (Evangélikus Országos Múzeum), Zászkaliczky Zsuzsanna (Evangélikus Országos Múzeum), Zászkaliczky Márton (MTA BTK Irodalomtudományi Intézete), Dr. Heltai János (Országos Széchényi Könyvtár). A klasszikus szakmai együttműködéseken túl a kiállított közel 400 tárgy kölcsönzése is egyedülállónak mondható, hiszen megvalósításához csaknem 100 hazai és határon túli intézménnyel való együttműködésre volt szükség. Ezeknek csak egy része volt közintézmény, a tárgyak többsége egyházi gyülekezetekből érkezett. Legalább ötven közösség adta oda eszközeit, kincseit, relikviáit, hogy a Nemzeti Múzeum kiállítása méltó módon mutathassa be a reformáció történetét és napjainkban is érzékelhető hatását. Újabb aktív együttműködést generált, hogy a tárgyak egy része nem múzeumi gyűjtemény eleme volt, hanem ma is használt szakrális tárgy. Emiatt például az egyik ezüstkannát vissza is kellett szállítani Kecskemétre, a konfirmáció idejére. A közösségekkel, gyülekezetekkel fenntartott kapcsolat új látogatói szokások kialakulását is eredményezte. Egészen másként tekintette meg a kiállítást az a csoport, amely saját tárgyát is láthatta a múzeumban. A gyülekezeti csoportok megnyilvánulásai gyakran új tartalommal, üzenettel ruházták fel a tárlatot. Ilyen volt, amikor a kiállított, sőt működő orgona előtt egyházi dalokat énekeltek a látogatók. A kiállításnak helyt adó József nádortermek ennek köszönhetően időről időre szakrális térré, közösségi élményeket generáló helyszínné alakultak. A részvételi és együttműködési projektekre a kiállítás időtartama alatt megvalósuló programok is többféle lehetőséget kínáltak. A kiállítást megtekintő majd 70 ezer látogató a kiállított tárgyak mellett az MNM gazdag és kapcsolódó programkínálata révén is elmélyülhetett a témában. Közel 300 tárlatvezetés, 120 szakmai és ismeretterjesztő program, emellett múzeumpedagógiai foglalkozások, múzeumi óra és családi nap várta célcsoportokra szabva az érdeklődőket, miközben a programok egy része közösségi együttműködés eredménye volt. A kiemelt évforduló alkalmából több felekezet egy-egy képviselője is vállalta, hogy saját egyházának, vagy éppen egyéni meglátásának szemszögén keresztül mutatja be az Ige-Idők kiállítást. így az MNM alkalmi tárlatvezetői között üdvözölhette Fabiny Tamás evangélikus, illetve Beer Miklós katolikus püspököt, valamint itt járt Rácz Norbert unitárius lelkész is. Toronyi Zsuzsanna, a Magyar Zsidó Múzeum igazgatója is tartott tárlatvezetést, bizonyítva, hogy a zsidó vallás is megtalálja a kapcsolódási pontjait a reformációval. Ez a Közösségek Hete országos rendezvény idején zajlott, amikor minden nap egy-egy szomszédos múzeum igazgatója is megosztotta saját gondolatait a kiállításról a látogatókkal. Mivel az évforduló több tudományág számára is aktuális volt, ezért a szakmai csoportokat, egyetemi hallgatókat, kutatókat megszólító programokon szakértők beszélgettek arról, miként hatott a reformáció a Kárpát-medence nyelvi, etnikai, és kulturális viszonyaira, vagy éppen a nemzetfelfogásra. Más alkalommal a nyomtatásban rejlő, az internet forradalmához hasonlítható kommunikációs lehetőségeknek és az új tanok terjedésének összefüggéseit állították középpontba, vagy éppen lelkésznőkkel beszélgetve járhatták végig a látogatók a protestáns nőkép alakulásának folyamatát. Ismeretterjesztő progra236
