Folia Historica 34. (Budapest, 2019)

I. TANULMÁNYOK - Tomsics Emőke: Egy francia különös gyaloglása Pesten - gondolatok egy fényképről. Jelfy Gyula: Távgyalogló az Andrássy úton, 1906.

sújtó erkölcsi véleményének megfelelően még a fizikai megjelenését is undorítónak ítélte: „És eljött hozzánk, förtelmes, milyen egy figura. Maskara, fésületlen, mosdatlan, utálatos."46

A gyakran kriminalizáló vélekedések mellett ezeknek a világcsavargóknak a jellemzése kapcsán később felbukkan azonban egy filozófiai-pszichológiai fogalom is: a szabadság. Hetényi Imre, a Tolnai Világlapja bűnügyi rovatának munkatársa, később detektív, majd rendőr főkapitány-helyettes, a kihágási eljárás életbe léptetése során 1912-ben létrehozott „csavagó-kapitányság" apropóján két típusát különbözteti meg a csavargóknak: az egyik a munkanélküli, munkakerülő, állandóan a rendőrség látóterében lévő notórius csavargó, alkalmi tolvaj, akit, mint írja, balsorsa vitt az utcára, míg a másik tábor, melyet, úgy véli, valójában nem is lehet osztályozni, mert minden tagja külön individuum, s akiket a kalandvágy hajt: ők a világjáró csavargók. „A primitív emberek tömegében is kell lenni globe-trottereknek," - írja - „a kiknek a szabadság után való vágyakozás, a világismeret megszerzése, a kalandvágy a kezükbe nyomja a vándorbotot. Vájjon igazán csavargók-e ezek a csavargók?"47 48

Mindent összevetve tehát, ahogy a Vasárnapi Újság is írja: „Bues úron, így hívják a fürge frankot, nincs mit elmélkedni. Nem úttörő az ilyen vállalkozások terén, a melyeknek a feltűnési vágy vagy az élhetetlen élelmesség heverő energiája a forrása és az értelemnek bizonyos szelíd meghibbanása az irányítója. [...] Az ilyen vállalkozás tehát etikaüag nem érdekes. De érdekes az, a mit föltár a hatásában, [kiemelés - a szerző] Érdekes, hogy a száguldó francziát azért kellett megállítani, mert nézőközönsége eltömte az Andrássy-utat. Ez a közönség, egybehangzó becslés szerint, több volt mint ötvenezer ember. Munkások a műhelyüket, kereskedők a boltjukat, szakácsnők a konyhájukat ott hagyták, hogy lássanak egy embert, a ki - siet, holott nem volna muszáj neki és szaladgál az Andrássy-úton, holott ülhetne békén, vagy mehetne villamoson. [...] A vállalkozásnál ez a hatás érdekesebb és tanulságosabb."46

A modern nagyvárosi utca új szereplője: a tömeg

Az Andrássy úti történet kapcsán mindegyik lap központi témája volt az utcán gyülekező tömeg viselkedése, változó reakciói, az érzelmek hullámzása, az információk áradása. A Pesti Napló az eset apropóján egész kis kabaréízű gyűjteményt állított össze a pesti habitusról: „Mindenki néz, mindenki vár és a várakozók és bámulok száma percről-percre nő. Uj alakok, uj érdeklődök jönnek.- Mi van itt, kérem?! - kérdi az egyik ember a másiktól.- Gyalogol egy ember az Andrássy-uton.- Miért gyalogol?- Mert nem telik neki omnibuszra.- Azt nézik?-Azt.- Miért nézik?

46 A távgyalogló. A Hét 17. (1906) 34. sz. augusztus 26.570.

47 Hetényi Imre: A csavargók. Tolnai Világlapja 12. (1912) 5. sz. január 28. 286-287.287.

48 A hétről. A távgyalogló, i. m. 569.

21