Folia Historica 34. (Budapest, 2019)
I. TANULMÁNYOK - Radnóti Klára: Zenei matinék a Nemzeti Múzeumban
FÜGGELÉK 1. A Magyar Nemzeti Múzeum tekintetes Főigazgatóságának A magyar rendi társadalom a XIX. század elején a napóleoni háborúk nyomán beállott nehéz gazdasági helyzetben saját erejéből valósította meg, s egy századon át igen nagy értékkel gyarapította a külföldön uralkodói kezdeményezésre, állami eszközökkel létrehozott nemzeti tudományos intézményeket, köztük a Magyar Nemzeti Múzeumot, keretében az Országos Széchenyi (sic!) Könyvtárral. Száz év alatt nagyszerű fejlődésen keresztülment Múzeumunk az utolsó évek gazdasági válságában súlyos megrázkódtatáson ment keresztül, s megfelelő anyagi eszközök hijján (sic!) képtelen működését az eddigi keretben és színvonalon folytatni. Az állam nem lévén képes megfelelő támogatásban részesíteni, ismét a magyar társadalomra hárul e nagy kulturális intézmény, s vele a magyar tudomány megmentése és fellendítése. A Sárvár-felsővidéki gróf Széchenyi nemzetség követve nagy elődjének Széchenyi Ferencnek (sic!), a Nemzeti Múzeum megalapítójának hátrahagyott azon intelmét, mely- lyel szívéhez legközelebb álló alkotását vérbeli maradékainak jóindulatába ajánlotta, érzi ezen hagyomány ható erejét, s ezért kötelességének ismeri a Múzeum világszerte nagy elismerést aratott tudományos működésének és népművelő hivatásának minden eszközzel való előmozdítását. E cél elérése végett egyesületbe kívánja tömöríteni a Magyar Nemzeti Múzeum barátait. Az egyesület célja volna, hogy a művészeti múzeumok támogatására szolgáló Múzeumbarátok Egyesületéhez hasonlóan, erkölcsi és anyagi támogatással járuljon a Magyar Nemzeti Múzeum nagy céljainak megvalósításához. Felkérjük ezért a tekintetes Főigazgatóságot, hogy ezirányban a szervező munkálatokat megkezdje. Egyben kijelentjük, hogy a megalakítandó testületbe tagul belépünk és 1926. évtől kezdődőleg egy a további tárgyalások folyamán meghatározandó tagdíj több évre leendő fizetésére kötelezettséget vállalunk, s a Magyar Nemzeti Múzeumot tőlünk telhe- tőleg támogatni fogjuk. A sárvár-felsővidéki gróf Széchenyi nemzetség megbízásából hazafias köszöntéssel Budapest, 1926. évi február 3-án gr. Széchenyi Bertalan gr. Széchenyi Emil gr. Széchenyi Viktor 2. E matinék célja a XVIII. század fejedelmi és főúri udvarainál dívott magas színvonalú kamarazenélés nemes tradíciójának művészi eszközökkel, művészi környezetben való felújítása. A későbarokk rokokó és a klasszicizmus zenei produkciója, a különböző Con- certok, Divertimentok, Szerenádok, asztali zenék (Tafelmusik) és Szimfóniák művészete lényegében összeforrt e korok kifinomult (arisztokratikus) kultúrájával amelynek szellemét híven tükrözi. Lully, Rameau, Bach, Händel, Stamitz, Mozart, Haydn, de még Beethoven élete és művészete sem képzelhető el a párisi, bonni, mannheimi, bécsi, római, nápolyi 89
