Folia Historica 34. (Budapest, 2019)
I. TANULMÁNYOK - Radnóti Klára: Zenei matinék a Nemzeti Múzeumban
A díszterem, mint a korabeli Pest legpompásabb, legimpozánsabb terme, ideálisnak tűnt a kortársak számára hangversenyteremnek, így a frissen alakult filharmóniai társaság első koncertjeit is itt rendezték. Doppler Károly és Doppler Ferenc Kubinyi Ágostonhoz írt levelében a külföldi „művelt városok" mintájára koncertsorozat megszervezését vállalták, a bevétel egy részét pedig a múzeum tervezett sétánya javára ajánlották fel.4 így került sor az újonnan létrejött filharmonikusok koncertjeire a múzeumban. Első alkalommal 1853. november 20-án Erkel Ferenc vezényelte Beethoven (VII. Szimfónia), Mozart (Don Juan bravúrária), Mendelssohn (Szentivánéji álom nászinduló) és Meyerbeer (Struensee nyitány) műveit.5 A kor nagy művészei, a közönség kedvencei sorra felléptek a múzeum falai között. Itt dirigálta hazánk világhírű zenei nagysága, Liszt Ferenc Esztergomi miséjének nyilvános főpróbáját (1856. augusztus 26.),° majd az 1858 áprilisában tartott ünnepi hangversenyen megint - ezúttal a „tudor úr" a Nemzeti Konzervatórium javára vezényelt, s mivel a 800 forintos bevételt kevesellette, megtoldotta még 200 forinttal. Innen indult diadalútjára a „megreformált" tárogató,” s a dísztermi koncertek lassan elegáns társasági esemény- nyé léptek elő - igaz, a múzeumkert parkosítását a koncertek bevételeiből nem sikerült megoldani. A szűkös költségvetés állandó problémát jelentett, az adományok, a termény- és virágkiállítások bevételei gyakorta a legelemibb szükségletekre sem voltak elegendők. Az első világháborút követő időszak különösen ínséges volt a múzeum életében, holott a múzeumüggyel állandóan foglalkoztak, Klebelsberg Kunó minisztersége alatt az egész múzeumi rendszert átalakították, csak sajnos pénz nélkül. 4 5 6 7 8 9 4 Doppler Ferenc és Doppler Károly levele a Nemzeti Múzeum főigazgatójához: „Nagyságos Úr! Nehogy művészi tekintetben a kül- és belföld művelt városai mögött maradjunk, alulírottak megbeszéltük Pest-Buda legjobb művészeivel és hajlandók vagyunk a következő tél folyamán, élünkön Erkel Ferenccel, a Nemzeti Színház zenekarának közreműködése, valamint nevezetes művészi erők bevonásával „filharmóniai hangverseny" címen 4-6 hangversenyt rendezni. Miután erre egyrészt a Múzeum díszterme a legalkalmasabb helyiség, de másrészt a tiszta jövedelem egy részének átengedése által a tervezett múzeumi sétányt előmozdítani szándékozunk, bátorkodunk Nagyságodat legalázatosabban kérni, kegyeskedjék a kellő helyen kieszközölni, hogy e hangversenyeket a mondott teremben tarthassuk. Különös tisztelettel maradván Nagyságodnak alázatos szolgái Pest, 1853. augusztus 30. Doppler Ferenc Doppler Károly a Nemzeti Színház karmesterei" In: Mészáros Imre-Isoz Kálmán: A Filharmóniai Társaság múltja és jelene. Bp., 1903. 51. 5 Legány Dezső: A magyar zene krónikája. Bp., 1962. 493.; A filharmóniai hangverseny programja. Magyar Nemzeti Múzeum (továbbiakban MNM) Történeti Tár, Újkori dokumentumgyűjtemény, ltsz.: Udgy. 1963.34. 6 Legány D. i. m. 305-306. 7 Dr. Nádor Tamás: Liszt Ferenc életének krónikája. Bp., 1975. 220.; Radnóti Klára: Liszt Ferenc és a Nemzeti Múzeum. Bp., 2011.3-6. 8 Gábry György. A tárogató. Folia Archaelogica 18. (1966-1967) 251-262.; Musica Pannonica 3. Budapest-Oberschützen, 1998.1-159. 9 L. erről legutóbb: Pallos Lajos: A Magyar Nemzeti Múzeum 1900-tól napjainkig. In: A Nemzet Múzeuma. Szerk.: Pintér János. Bp., 2009. 25-39.28-31. 76
