Folia Historica 34. (Budapest, 2019)
I. TANULMÁNYOK - Miklós Tamás: Első világháborús hadifogolytábor Esztergom-Kenyérmezőn
A hadifoglyok munkába állítása Az elhúzódó háború és a katonai behívások következtében már 1914 őszén felmerült a kieső munkaerő hadifoglyokkal való pótlása. Amint azt korábban említettük, az 1907. évi hágai konvenció ugyan lehetővé tette a hadifoglyok munkára fogását, azonban ez nem állhatott közvetlen összefüggésben a hadműveletekkel (például erődítmények építése stb.). Az egyezmény tehát lényegében tiltotta a hadifoglyok katonai célú alkalmazását, ugyanakkor ez a megfogalmazás lehetőséget biztosított a tiltás kijátszására is, és a szembenálló felek már a háború első évétől kezdve katonai célokra is felhasználták hadifoglyaikat.29 Az Osztrák-Magyar Monarchia területén lévő hadifoglyok bevonása a gazdaságba a háború második évében vált tömeges jelenséggé. 1914 végére orosz megszállás alá került Kelet-Galícia, amelynek az lett a következménye, hogy az innen kiegészített osztrák ezredek személyi utánpótlását is részben Magyarországról kellett kiállítani. A behívások elsősorban a mezőgazdaságtól vontak el munkaerőt, ezért szükségessé vált annak mielőbbi pótlása. A hadifoglyok munkába állításával az Osztrák-Magyar Monarchiában egy összetett, és nehezen áttekinthető rendszer jött létre, amely rendkívüli adminisztratív szabályozást igényelt. A hadifoglyok munkába állítását többször is újraszabályozták a háború során. Ezen intézkedések részletes tárgyalásától terjedelmi okok miatt el kell tekintenünk, csupán néhány fontosabb rendelkezés bemutatására vállalkozunk. A munkáshiány csökkentése érdekében a belügyminiszter 1915 tavaszán engedélyezte a hadifoglyok igénybevételét állami és közmunkákon. Ennek értelmében a hadifoglyok csakis mezőgazdasági munkára és csak önkéntes alapon voltak alkalmazhatók. A korábbi szabályozáshoz képest ez a rendelet előnyösebb feltételeket tartalmazott, ugyanis az igénybe vett hadifoglyok élelmezése és munkadíja már nem a közhatóságot terhelte, így annak csupán az orvosi vizsgálatokról, az elhelyezésről, valamint az oda- és visszaszállítás költségeiről kellett gondoskodnia. A munkaadók az illetékes katonai parancsnoksággal 8 napos felmondási határidővel kötöttek szerződést. A munkaadónak kellett gondoskodnia a kirendelt őrkülönítmény megfelelő elhelyezéséről, valamint fűthető helyiségekről a hadifoglyok számára. Szintén a munkaadó felelt az őrkülönítmény és a hadifoglyok orvosi felügyeletéért. A hadifoglyok között fellépett járványokra való tekintettel a foglyok alkalmazását a cs. és kir. hadügyminiszter engedélyezte.301915. április 16-án jelent meg a földművelésügyi miniszter rendelete, amely a községek számára is lehetővé tette hadifoglyok alkalmazását, akiket aztán az egyes közép- és kisbirtokosok gazdaságaihoz utaltak ki. A községek minimum 30 főt igényelhettek, kérvényeiket pedig az alispán útján a földművelésügyi miniszterhez kellett felterjeszteni. A foglyok mellé rendelt felügyelő személyzet létszámát a hadifogoly-munkásosztag 10%-ában állapították meg, de legalább egy altisztből és két közlegényből kellett állnia. A felügyelő személyzet azonban csak a katonai rend fenntartására volt hivatott, a foglyok őrzéséről való gondoskodás a községek feladata volt. Ugyanígy a községi elöljáróságoknak kellett gondoskodniuk 29 Józsa A.-Vajda A. i. m. 731. 30 1593/1915. B. M. rés. sz. rendelet (1915. március 31.). Magyarországi rendeletek tára 49. (1915) 244-248. 38
