Folia Historica 34. (Budapest, 2019)
I. TANULMÁNYOK - Miklós Tamás: Első világháborús hadifogolytábor Esztergom-Kenyérmezőn
a hadifoglyok megfelelő élelmezéséről, amelynek minden tekintetben meg kellett felelnie a hazai gazdasági munkásokénak. Ennek költségeit a hadvezetés térítette meg.31 A 24.065/1915. F. M. ein. számú rendelet alapján magánszemélyek is igényelhettek gazdasági (föld-) munkára 200 fős, vagy annál nagyobb számú hadifogoly csoportot. Minden csoportot a létszám 10%-ának megfelelő őrszemélyzet kísért. Ebben az esetben a kérelmeket az illetékes főispánhoz kellett benyújtani, aki azokat véleménye kíséretében a honvédelmi minisztériumban működő Hadfelügyeleti Bizottsághoz32 terjesztett fel. A kiutalt hadifogolymunkásokról az illetékes katonai parancsnoksággal kötöttek szerződést.33 Később, „hogy a hadifoglyok munkaereje intenzívebben kihasználható legyen", a 7.598/1915. H. M. ein. sz. rendelet 30 főre csökkentette a kiadható hadifoglyok létszámát abban az esetben, ha a munkaadó vállalta a foglyok megfelelő őrzéséről való gondoskodást. Az őrszemélyzet létszámát a helyi körülményektől függően kellett megállapítani, de általában a foglyok 15%-ában határozták meg. A hadifoglyok őrzésére népfölkelő esküre kötelezett polgári és hadastyán egyletek tagjait, valamint mező-, erdő vagy szőlőőröket lehetett igénybe venni. Az őrszemélyzet tagjai szolgálati időben piros-fehér-zöld karszalagot viseltek bal karjukon, azonban hogy a népfölkelőktől megkülönböztethessék őket, a karszalagot egy körülbelül 2 centiméteres fém- vagy szarugombbal kellett ellátni. A folyamodványok gyorsabb elintézése érdekében a 200 főnél kisebb munkáscsoportok kiadását a katonai parancsnokságok, illetve a hadifogolytábor-parancsnokságok intézték, a 200 főnél nagyobb csoportok kiadásával kapcsolatban pedig a cs. és kir. hadügyminiszter döntött.34 A honvédelmi miniszter 1915. május 18-án kiadott 3864. ein. 16/1915. sz. rendelete a m. kir. csendőrséget bízta meg a községek részére átengedett hadifoglyok felügyeletével, ami azt jelentette, hogy a csendőrjárőrök kötelesek voltak portyáik során a községekben alkalmazott hadifogoly-munkásosztagokat is ellenőrizni. Ennek érdekében a csendőröket a hadifoglyokkal szemben fenyítő hatalommal ruházták fel.35 Részletesen szabályozták a foglyok étkezését is: reggelire fejenként egy tányér rántott leves, ebédre 100 gramm hús és főzelék, vacsorára főzelék, ezen kívül minden étkezéshez fejenként 400 gramm kenyér lett megállapítva. A hadifoglyok részére naponta két-három alkalommal rum nélküli tea is járt. Szeszesitalokat nem kaphattak a foglyok. A munkások napi 12 órát dolgoztak, a vasárnap pedig pihenőnap volt. Napibérként a munkaadónak 50 fillért kellett fizetnie.36 31 19.031/1915. F. M. ein. sz. rendelet (1915. április 16.). Magyarországi rendeletek tára 49. (1915) 842-848. 32 A Hadfelügyeleti Bizottság az ún. felhatalmazási törvény (1912. évi LXIII. te.) alapján alakult meg 1914. július 24-én. Legfőbb feladata a hadiállapottal szükségessé váló intézkedések végrehajtásának egységes irányítása volt. Részletesen 1. Magyarország az első világháborúban i. m. 225-226. 33 24.065/1915. F. M. ein. sz. rendelet (1915. május 6.). Magyarországi rendeletek tára 49. (1915) 852-856.; Hadifoglyok magángazdaságokban. Esztergom 20. (1915) 22. sz. május 30.5-6.6. 34 7.598/1915. H.M. ein. sz. rendelet (1915. június 11.). Magyarországi rendeletek tára 49. (1915) 885-893. 35 17.262/1915. F. M. sz. rendelet (1915. május 24.). Magyarországi rendeletek tára 49. (1915) 858-859. 36 Hadifoglyok munkadíja. Esztergom és Vidéke 37. (1915) 22. sz. március 18. 4. 39
