Folia Historica 33. (Budapest, 2018)
I. TANULMÁNYOK - Debreczeni-Droppán Béla: Ferenczy István és a Magyar Nemzeti Múzeum
hálából azért, mert 1819-től fogva éves járadékkal támogatta római tartózkodását és munkáját. Erre utalt a szobor talapzatának latin felirata, amely magyar fordításban így hangzik: „A magyarországi Szépmesterségek Kezdetét pártfogásával öregbítette József nádor őfensége, Buda visszafoglalása után a 138. évben". (Ferenczy az időmeghatározást elvétette, hiszen 1686 után nem telt el még akkor 138 esztendő.) A Pásztorlányka és a Debreceni Református Kollégium számára küldött Csokonai-büszt valamikor 1822 őszén érkezett meg Budára, ahol ideiglenesen a budai vár egyik alsó termében helyezték el őket. A Magyar Kurír december 20-i számában közölte ezt a hírt és hosszasabban írtak mindkét szoborról. Már itt megemlítették, hogy József nádor a szobrot a Nemzeti Múzeumnak szánja.3 4 1823-ban el is indult a szobor átszállításának és elhelyezésének megszervezése. Miller Jakab Ferdinánd, a múzeum igazgatója 1823. április 16-i levelében jelentette a nádornak, hogy a kérdést Haliczky Antal régiségtári őr Prückner József asztalosmesterrel megvizsgálta és végrehajtja majd, de azt javasolta, hogy addig ne szállítsák át, amíg „tetszetős és alkalmas tároló" nem készül hozzá. Haliczkyék attól féltek, hogy a szállítás közben a szobor megsérül, már csak azért is, mert már az egyik ujj csorbult. Emellett még szükségesnek tartották a szobrot üveg mögé tenni, nehogy a látogatók kárt tegyenek benne. Miller olyan tárlót javasolt, amilyenek, mint írja „a Szent István templomban védik a ne1. kép A Pásztorlányka-szobor, 1820-1822. Szépművészeti Múzeum - Magyar Nemzeti Galéria, ltsz.: 3662 (Fotó: © Szépművészeti Múzeum) 3 Uo. 157-159. Ferenczy István levele öccsének, Ferenczy Józsefnek. Róma, 1822. augusztus 31. Eredetijét 1. Magyar Nemzeti Galéria (továbbiakban MNG) Adattár, Ferenczy István hagyatéka 569/1920. 4 Ferenczy István született Magyar Képfaragó' két munkája. Magyar Kurír 36. (1822) 50. sz. december 20. 395-396. 32