Folia Historica 33. (Budapest, 2018)

I. TANULMÁNYOK - Debreczeni-Droppán Béla: Ferenczy István és a Magyar Nemzeti Múzeum

a megszerzett újabb darabokkal Ferenczy műveit egy külön terembe kellene elhelyezni, amely a „Ferenczy-csamok" nevet viselhetné.8“ Több mint négy évtizednek kellett eltelnie ezután, hogy újra felmerüljön ez az elképzelés. 1902-ben kezdődtek el ugyanis a tárgyalások Ferenczy hagyatékának örökösével, unokahúgával, özvegy Jánosdeák Andrásné Káposztás Zsuzsannával, aki számos szobrot, domborművet, rézkarcot, grafikát és kéziratot adományozott az Országos Képtárnak. 1902 júniusában már azt írta a Pesti Napló egyik száma, hogy a művész hagyatéka már útban van Budapestre, ahol az épülő Szépművészeti Múzeumban fogják elhelyezni egy külön szobában, amit Ferenczy-szobának fognak majd elnevezni.82 83 Az adományozás megtörtént, de a relikviák átadására csak 1903-ban kerülhetett sor. Az ekkor bekerült szobrok a következők voltak: Önarcmás (1830 k.), Faun mellszobor, liliom-tanulmány, Balogh János, Fáy András, Ferenczy István, Kazinczy Ferenc, Mátyássy József, Felsőbüki Nagy Pál, Pólya József, Rudnay Sándor, Schodel Rozália, Széchy Mária, Wesselényi Ferenc mellszobrai.84 85 86 Ebből négy került aztán, mint fentebb említettük - legalábbis 1943-ig - a Nemzeti Múzeumba. Rimaszombaton azonban még maradt a hagyatékból, és ami maradt azt Ferenczy unokahúga jórészt a rimaszombati székhelyű Gömörmegyei Múzeumnak ajándékozta 1902 és 1907 között.88

A Magyar Nemzeti Múzeumban végül a tizenhárom Ferenczy-alkotásból a három érem maradt meg. Két olyan alkotásról tudunk, amely még nem került a Szépművészeti Múzeumba egyik átadás (1907, 1942, 1943) alkalmával sem: a Mátyás mellszobor és a Kisfaludy-emlékmű. Előbbinek múzeumi sorsáról 1870 után nem tudunk, utóbbiéról annál többet.

Kisfaludy Károly szobra

Kisfaludy Károly költő, drámaíró 1830 novemberében bekövetkezett halála után barátainak egy csoportja elhatározta, hogy méltó emléket állít neki és e célból megalakult a Kisfaludy Károly emlékére és munkáji kiadására ügyelő társaság. Az alapító tagok tízen voltak: Bajza József, Bártfay László, Bugát Pál, Forgó György, Helmeczy Mihály, Schedel (később: Toldy) Ferenc, Stettner (később: Zádor) György, Szalay Imre, Vörösmarty Mihály és Waltherr László. Két fő célkitűzése volt a kezdetektől ennek a társaságnak: egyrészt Kisfaludy összes munkájának kiadása, másrészt egy emlékmű felállítása a tiszteletére. Ebből az első gyorsan teljesült, hiszen tíz kötetben 1832 augusztusáig valamennyi műve megjelent.'

82 Berecz Károly: Ferenczy István (1792-1856). Vasárnapi Újság 6. (1859) 19. sz. május 8.217-218. 218.

83 Ferenczy István emléke. Pesti Napló 53. (1902) 158. sz. június 11.9.

84 A Magyar Nemzeti Galéria leltárlapjának bejegyzései alapján. A szobrokon kívül ekkor került be például naplója is, amelyet ma a Galéria Grafikai Osztályán őriznek, leltári száma: 1902-781.

85 István Ferenczy (1792-1856). Clovek a dielo - A művész és ember. Összeáll.: Éva Ádámova- Angelika Matúsková. (Kiállítási kalauz) Rimaszombat, 2012. 33. Ma a Gömör-Kishonü Múzeum mintegy 110 Ferenczy-relikviát őriz.

86 A Kisfaludy-Társaság keletkezése és szabályai. A Kisfaludy-Társaság Évlapjai 1. (1836-1840) IX.; Kisfaludy Károly minden munkái. Öszveszedte D. Schedel/Toldy Ferencz. Buda, 1831- 1832.1-10. köt.

48