Folia Historica 33. (Budapest, 2018)
I. TANULMÁNYOK - Kiss Etele: Vértálak - nyitott kérdések
segítségével megfelelő alakúra hajlították, szélét esetenként peremhajlítóval kihajlították és drótozták. Az oldalfal a peremhez, illetve a perem az alaphoz gyakran szögben megtörve kapcsolódott, amit Gadd szerint csak cizellálással lehetett elérni, s ehhez idézi a gyakran megjelenő vésett kört a szöget bezáró két rész, a perem és a tál öble vagy a tál öble és a tál feneke határán. (4. kép) Ilyen körök azonban inkább a kijelölésnél játszhatnak szerepet, nem cizellálás nyomai, ezért nem is kell feltételeznünk ilyen, a gyártás idejét feleslegesen megnövelő műveletet. A minta tálba verését negatív nyomómintán, azaz a fent említett Peckstempferek tevékenységét elsősorban termékeik, a tálak alapján lehet nyomon követni, hiszen negatív verőtő (nyomóminta vagy odor) mindezidáig nem ismert. A tálak egyik jelentős csoportjának, melyek feltehetőleg a koraiak lehettek, a közepén kis dudort (umbót avagy köldököt) alakítottak ki, néha körülötte további koncentrikusan elhelyezkedő körökkel és felirattal, majd négy - ritkábban öt vagy hat - oldalról belenyomták a rrűntát, ami leggyakrabban egy sziromból, valamint a szirmok közötti, illetve körülöttük elhelyezett növényi ornamentikából, valamint állat-, és emberalakokból állt. Ezt a táltípust még nem díszítették poncolással. Ezek egy másik, szintén feltehetőleg korai típushoz, az előbb említett szintén umbós rozettás tálakhoz hasonlítanak, azonban ez utóbbiakon nem szerepelnek a többi tál mintái, ezért ezeknek a csoporthoz tartozása kérdéses, bár inspirációs forrást jelenthettek a többihez/' Az umbós tálakon még nem találunk felhajtott, drótozott szélt sem, viszont gyakori a tálak - nem felhajtott szélű - dupla vagy tripla pereme, ami viszont a vert középmintás tálakon nincs jelen/7 Ezt a megoldást láthatjuk a (Mendel) Hausbuchban szereplő legkorábbi, 1475-ben elhunyt Hanns 54 55 56 57 54 A technika leírása részletesen, részben a mai gyakorlatból kiindulva: Gadd, ]. A. i. m.; Egyeki- Sznbó T. i. m. 20-21. L. még: Pallai Sándor: Ötvösség, nemesfémipar, divatékszer készítés. Bp., 1983.138-142. 55 Lockner, H. P. i. m. 2. csoportja, 11-24., 26., 28., 31-34. kép, ő 1500 körülinek tartja. Kuczynska, ]. Mosiçzne misy norymberskie i. m. 122-123. 1470 és 1500 közé datálja (I. típus), míg Egyeki- Szabó T. i. m. 52., 60., 83-100.15. század közepinek tekinti ezeket. 56 Lockncr, H. P. i. m. 1. csoportja, aki 1500-ra datálja, és még szabadon trébeltnek írja, Egycki- Szabó T. i. m. viszont motívumonként nyomottnak mondja, és 15. század közepinek tartja. 57 Egyeki Szabó T. 52., 86-87., 89-91. kép 17 4. kép Gótikus bűnbeesés tál peremének a részlete. MNM, ltsz.: 1877.119.1.a.l6 (Fotó: Kardos Judit)
