Folia Historica 33. (Budapest, 2018)
I. TANULMÁNYOK - Kiss Etele: Vértálak - nyitott kérdések
Hoffman peckslaher ábrázolásán is az egyébként díszítetlen tálakon, ami megerősíti a fel- tételezést ennek a jegynek a korai voltát illetően, hiszen a későbbi mesterek képmásain már nincs jelen.* Néhány korai motívum, így a futó szarvas vadászata már szirom nélkül is megjelenik ezeken az umbós tálakon, s használatban marad az umbo nélküli középmotívumos, feltehetőleg későbbi, gyakran poncolással is díszített tálakon. Másik megoldás, amikor a szirmok és ennek a csoportnak a motívumai (például címert tartó angyal) a fekvő szarvas későbbi középelemével alkot egy tálat.“ A legelterjedtebb, halhólyag - Egyeki-Szabó szerint forgórózsa - motívummal díszített tálak egyszerűbb verziói szintén őrzik még az umbót, illetve a peremezett-drótozott szélű, feltehetőleg későbbi változataikon az umbó negatív középmotívumként maradt meg. A meghatározó középmotívummal készült tálak sorát az - egységesen korainak tartott - ülő dáma alakja indíthatta, eleinte gyakran még poncolás nélkül, korai voltára esetleg hasának umbó- szerű kialakítása is utalhat, bár ennek egyúttal más értelme is lehet, hiszen a terhes nő ábrázolása világosan kifejezte e tálak egyik feltételezhető funkcióját, miszerint ezeket nászajándék részeként, esetleg komatálként használhatták. (5. kép) A dáma többféle mellékelemmel egészül ki, amiket a kezében tart (koszorú, többféle virágcsokor, írásszalag), de ez mindegyik változathoz új nyomótövet feltételez. A különféle, feltehetőleg későbbi, gyakran a keresztény ikonográfiából merített témájú középábrázolások körül viszont megjelennek az umbós tálakról ismert egyéb motívumok is, a szirmok különféle továbbképzései, valamint koszorú, szamárkóró, a vázákból kinövő leveles, gyümölcsös inda, angyalok stb. azonos verőtőről készített lenyomata, ami mutatja ezek egyértelmű összefüggését az umbós csoporttal. (6. kép) Ezek a központi jelenetek gyakran számos változatban ismertek, és egyikükön, a bűnbeesés jelenetének egyik, általában nem a legkorábbinak tartott verzióján szerepel egy 1487-es évszám is. ' Ez a középmotívumos tálak csoportja számára nyilván terminus ante quemet jelent, de ezeket számos edény, így az umbósok, sőt az ülő dáma korai verziói is megelőzhetik néhány évtizeddel. A középső motívumon belül, illetve körülötte külön nyomómatricáról vert elemek között szerepelnek köriratok is, elég gyakran kettő is, melyek részben olvasható latin és német, részben érthetetlen latin betűs, vagy ismeretlen kalligrafikus halandzsa szöveget adnak. (7. kép) A többi motívumhoz hasonlóan ezek a betűsorok is leggyakrabban egy-egy alapszöveg változatai, mintegy 40 félét tartanak számon közülük. E problémás szövegekkel kapcsolatban a kutatók általában kételyeiket fejezték 58 59 60 61 62 63 58 Hausbuch Amb. 317.2° Folio 94 verso (Mendel I): Harms Hoffman 1475 59 Egyeki-Szabó T. i. m. 52. kép 60 Walcher-Molthein, A. i. m. 5., Abb. 6.; Lockner, H. P. i. m. 28. kép; Kuczynska, ]. Mosiçzne misy niemieckie i. m. 70. kép; Egyeki-Szabó T. i. m, 75. kép; Tiedemann, K. i. m. 33a 61 Ilyen dáma 7 változatban ismert: Kuczynska, }. Mosiçzne misy niemieckie i. m. 52-54., 87. 62 Lockner H. P. i. m. 92. kép 63 Ezeknek a feliratoknak rendkívül széleskörű az irodalma, különféle megoldási kísérletekkel a 19. századtól fogva, a katalógus részben kitérünk rá az érintett tálak esetében. L. Kuczynska, J. Mosiçzne misy norymberskie i. m. 95-102.; Kuczynska, J. Mosiçzne misy niemieckie i. m.; Egyeki-Szabó T. i. m. 32.; Tiedemann, K. i. m. 84-89. VI-XII. tábla összefoglalását. 18