Folia Historica 33. (Budapest, 2018)
I. TANULMÁNYOK - Tamás Edit: „Sötétedés után a kiállítás nem látogatható!" A sárospataki Rákóczi Múzeum 1950-1952-ben
a Múzeumok és Műemlékek Országos Központja az 1951. évben munkaterven kívül rendez egy kiállítást. A második helyezett részére ugyancsak az 1951. évben modern raktári felszerelést biztosítunk, a harmadik helyezettnek pedig teljes restaurátor-preparátor műhelyt rendezünk be. Ezenkívül a versenyben kitűnt dolgozókat - a költségvetési kerethez mérten - figyelembe fogjuk venni jutalmak és segélyek odaítélésénél." A Vármúzeumban a munkaverseny kezdete 1950. november 7. volt. A múzeum hat pontban határozta meg részvételét. Dolgozói vállalták, hogy 1950. november 7-től december 31-ig legalább 1500 személy fogja meglátogatni az állandó kiállítást. Ugyanezen idő alatt Bakó Ferenc 5 népszerűsítő előadást tart nem csak Sárospatakon, hanem a környék gépállomásain, termelőszövetkezeti csoportoknál és az egyénileg dolgozó parasztság tömegszervezeteinél. Ugyancsak vállalták a Múzeumbarátok Körének megszervezését. Az együttműködés és tapasztalatcsere kapcsán a miskolci és az egri múzeummal dolgoztak együtt, de kölcsönös munkamódszer-átadásra hívták a nyíregyházi, a balassagyarmati és a soproni múzeumot. Felvették a kapcsolatot Kassa múzeumával, a budapesti és a debreceni egyetem néprajzi tanszékével. Vállalták, hogy a leltározatlan múzeumi anyagot rendszerben raktárba helyezik. Szándékuk szerint a múzeum minden néprajzi tárgyát még abban az évben beleltározzák. Bakó Ferenc legalább 15 községben végez felderítő néprajzi gyűjtést. Az egyéni munkaverseny keretében Bakó Ferenc hívta ki a néprajzi gyűjtésben, leltározásban dr. Manga Jánost.I s Gabóczy Lajos tisztasági versenyre hívta ki az egri múzeum hasonló beosztású dolgozóját. A Heves-Egri Múzeum válasza nem egyértelmű. Nagy Barna múzeumvezető a munkaverseny elől állandó elfoglaltságára hivatkozással kitért, 1951-re halasztotta a versengést, s bizalmasan közölte, hogy hivatalsegéde január 1-vel a múzeumtól megválik, így a tisztasági versenyt sem tartja célszerűnek. Ezt is csak január 1-vel, már új dolgozóval kezdhették meg. A Borsod-Miskolci Múzeum valamennyi dolgozója nevében november 23-án elfogadták a kihívást. Manga János, a balassagyarmati múzeumvezető is hasonlóan reagált, és várta a részleteket. Három pontban, egy oldalban meg is fogalmazta felvetéseit. A soproni múzeum vezetője, dr. Csatkay Endre a tömegekkel való kapcsolat egyik fő kellékének a személyes érintkezést tartotta. Bakó kérdésére válaszul elmesélte, hogy ő minden vasárnap, amikor sokan látogatnak a múzeumba, az előcsarnokban tartózkodik, az érkezőknek egy pár jó szót mond, a távozókat megkérdezi, mi érdekelte őket, mit hiányoltak. Nyárdy Mihály, a Szabolcs vármegyei Jósa Múzeum vezetője a látogatottság növelése érdekében a legcélravezetőbbnek egy jó kiállítást tartott. 1950. december 28-án alakult meg a Sárospataki Múzeumi Munkaközösség. '19 Ezt megelőzően a Sárospataki Járási Tanács Végrehajtó Bizottsága körlevelet adott ki, * 108 109 107SRM A.Mtd. 172-1950. 108 Manga János (1906-1977) folklorista, a néphagyományok, a népművészet kutatója. 1941-től a Néprajzi Múzeum munkatársa, 1949-től a balassagyarmati Palóc Múzeum igazgatója. 1960- tól a Népművelési Intézet igazgatója, majd az MTA Néprajzi Kutatócsoportjának főmunkatársa, osztályvezetője. https://hu.wikipedia.org/wiki/Manga_János (2018. szeptember 20.) 109 SRM A.Mtd. 247-1950. 156
