Folia Historica 33. (Budapest, 2018)
I. TANULMÁNYOK - Tamás Edit: „Sötétedés után a kiállítás nem látogatható!" A sárospataki Rákóczi Múzeum 1950-1952-ben
melyben felkérte a város intézményeit, szervezeteit, hogy vegyenek részt az alakuló értekezleten. Ennek első mondata már meghatározta az esemény hangulatát: „Népi demokráciánk kormányzata a sárospataki Vármúzeum megszervezésével hitet tett töretlen békeakarata mellett." A munkaközösség alapítói a községi tanács, a DEFOSZ, az MNDSZ, a járási tanács, a DISZ, a Főiskola, az állami gazdaság, az MSZT, a téglagyár, a malom, a községi pártbizottság, a szakszervezetek, a földműves szövetkezet képviselői voltak, akik megismerhették az újonnan megnyílt kiállítást és a múzeum fejlesztési terveit. Eközben a fényképezés szabályozását és a békekölcsön-jegyzéssel J kapcsolatos elvárásokat is teljesítette a múzeum. Például biztonsági és éberségi okokból az összes múzeumban az adtáig is érvényben lévő fényképezési tilalmat leghatározottabban fenntartják - szerepelt egy 1950-es MúMOK által küldött levélben. Annak érdekében, hogy fényképezőgépet ne vigyenek be a kiállítótérbe, azok ruhatári elhelyezését javasolták. A kor ideológiájában való jártasság is fontos szempontnak tűnt. 1950. szeptember elején Bakó Ferenc a MúMOK által elindított 10 hónapos ideológiai továbbképzésre jelentkezett. A második összmúzeumvezetői értekezlet kapcsán értesülünk arról, hogy el is indult ez a tanfolyam, az első 10 hónap tananyaga módot adott arra, hogy a résztvevők a marxizmus-leninizmus alapvető kérdéseit elsajátítsák. Ortutay Gyula valamennyi múzeumvezetőnek írt leveléből tudható, hogy ez idő alatt hat hetente egy alkalommal egész napos konferenciát kívánt összehívni. „Valamennyi múzeumvezető kartárs igyekezzék meggyőzni a hozzá beosztott muzeológusokat arról, hogy önkéntes részvételük rendkívül fontos, annál is inkább, mert szakmai fejlődésük előfeltétele a marxizmus-leninizmus elméletének megismerése és elsajátítása. Kívánatosnak tartom, hogy a Központ által megindított tanfolyamon tudományos dolgozóink minél nagyobb számban vegyenek részt." 1950 novemberében úgy döntöttek, hogy az ország múzeumainak könyvtárában ideológiai szakkönyvtárat, a múzeum gyűjtési körét, valamint az általános történeti, művészettörténeti, régészeti, néprajzi, természettudományi, a gyűjtés, a restaurálás, a kiállítás kérdéseire vonatkozó szakkönyvtárat kívánatos fenntartani. A könyvművészeti ritkaságokról, kéziratokról úgy határoztak, hogy vagy a múzeum gyűjteményében maradnak, vagy átadásra kerülnek az Országos Levéltárba. A szépirodalmi és ismeret- terjesztő anyagot a közkönyvtáraknak kellett juttatni. A felügyelő hatóság figyelme eközben kiterjedt a múzeumok ideológiai könyvanyagának bővítésére is.! 1950 júliusában átvizsgálták a múzeum ideológiai könyvállományát és sok hiányosságot tapasztaltak. Felhívták a múzeumvezető figyelmét, hogy a könyvtár bővítésénél, mely műveket kell beszereznie.1 Egy 1951 februárjában kapott körlevélre 110 111 112 113 110 SRM A.Mtd. 125-1950., 57-1952. 111 SRMA.Mtd. 111-1950. 112 SRM A.Mtd. 73-1950., 210-1950. 113 Bolsevik Párt története, Marx-Engels: Kommunista Kiáltvány, Engels: Család, állam, magán- tulajdon, Lenin válogatott művei I-II., Marx-Engels válogatott művei, Lenin: Marx, Engels marxizmus, Leninizmus kérdései (Sztálin), Rákosi per, Misuli: Ókor története, Koszminszkij: Középkor története, Jefimov: Újkor története, Hvosztok-Zubor: Legújabb kor története. 157
