Folia Historica 33. (Budapest, 2018)
I. TANULMÁNYOK - Tamás Edit: „Sötétedés után a kiállítás nem látogatható!" A sárospataki Rákóczi Múzeum 1950-1952-ben
Az ugyanide címzett december 14-i levélben kérte a Végrehajtó Bizottságot, hogy a szocialista szellemű múzeumi megnyitó ünnepségen feltétlenül képviseltesse magát. A Magyar Dolgozók Pártja Megyei Bizottságának írt levél is hasonló tartalmú: „Kérem a Pártbizottságot, hogy ennek a múzeumnak a megnyitásán képviseltesse Magát és egyben jelöljön ki egy elvtársat, aki az ünnepélyes megnyitón néhány mondatban méltassa ennek az események a jelentőségét." Többszöri időpont-változtatás után az első állandó Rákóczi-kiállítás 1950. december 17-én nyílt meg. A megnyitón a MúMOK képviseletében Dercsényi Dezső beszélt. Dr. Fü- gedi Erik mutatta be az épületet és a kiállítást a közönségnek. (22-23. kép) Bakó Ferenc múzeumot ismertető írásából idézem: „Az ötéves terv első évében a népi demokrácia kultúrpolitikájának egyik eredménye volt a sárospataki Rákóczi Múzeum megszervezése. Az állandó kiállítás témája: a Rákóczi kor, közelebbről a XVII. század második fele és a XVIII. század eleje azzal a céllal, hogy a vár történetének fénykorát, a nemzeti felszabadító mozgalmak idejét megismertessük a dolgozókkal [...] a látogató végigmegy a Vörös-toronyban [...] Perényi szárny szobáin, amelyben I. Rákóczi Ferenc, Thököly Imre, Tokaji Ferenc és II. Rákóczi Ferenc éltek és küzdöttek az osztrák imperializmus ellen." A nyitva tartásról különböző jelentésekben eltérő időpontok szerepeltek: 1951. január 7.: Nyitva hétfő kivételével 10-12 és 14-16 óra között. Csoportos látogatások alkalmával, előzetes bejelentés esetén 8-20 óráig. Egy következő jelentésben már hétfő és csütörtök kivételével 9-12 és 14—17 óra közötti nyitva tartás szerepelt. Az időszaki kiállítások 9-17 óráig. Mindkét kiállítás vasárnap 10-13 között volt látogatható. Előzetes bejelentés esetén ez időn kívül is. 1 1951-től a múzeumnak már rendszerint két kiállítása volt. Az egyik a Rákócziak korát bemutató állandó kiállítás, a másik a 3-4 havonta változó időszaki kiállítás. Az állandó kiállítás 18 helyisége mellett 3 helyiségben rendezték az időszakiakat. Az állandó kiállítás első évfordulóján már a harmadik időszaki kiállítást láthatták az érdeklődők. Az első kettő képzőművészeti volt (Az I. Magyar Képzőművészeti Kiállítás vázlata; Régi realista festők - Ballá Ede másolatai), míg az 1952. március elejéig nyitva tartó harmadik „a dolgozó parasztság művészkedéséről számol be" (Eszakkelet-Magyarország népművészete). A további időszaki kiállítások is hasonló tematikájúak voltak („Fegyverrel a szabadságért" (szovjet és magyar reprodukciók); AII. Magyar Képzőművészeti Kiállítás vázlatai; A sárospataki Képzőművészeti Kör 1951-52. évi anyaga; Az eke története).'2 A sárospataki múzeum központi (budapesti) felelőse Domanovszky György muzeológus volt. A kiállítás megnyitása után néhány nappal már Bakó Ferenc abban az ügyben kereste meg őt, hogy lobbizzon Sárospatak költségvetési előirányzatának növeléséért. A Vörös-torony alatti „u. n. Kaszás pince olyan attrakció, hogy valamit az- 70 71 72 73 70 SRM A.Mtd. 224-1950. 71 SRM A.Mtd. 14-1951. 72 SRM A.Mtd. 169-1951. 73 Domanovszky György (1909-1983) művészettörténész, etnográfus, a történelemtudományok kandidátusa. https://www.arcanum.hu/hu/online-kiadvanyok/Lexikonok-magyar-eletrajzi- lexikon-7428D/d-750BB/domanovszky-gyorgy-75262/ (2018. szeptember 20.) 143
