Folia Historica 32. (Budapest, 2017)
II. KÖZLEMÉNYEK - Terdik Szilveszter: Posztbizánci miniatűr faragványok a Magyar Nemzeti Múzeumban
29. kép Töredékes faragott kereszt. MNM, ltsz.: 1960.501 (Fotó: Kardos Judit) 30. kép Töredékes faragott kereszt. MNM, ltsz.: 1960.501 (Fotó: Kardos Judit) szárak végein egy-egy pótlással rejtették el azokat a kis nyílásokat, amelyeken keresztül a két oldal áttört jelenetei közötti faanyagot kivésték. Szokás volt ugyanis, hogy a két oldal áttört ábrázolásai közé valamilyen textilt, vagy fémfóliát is illesztettek, ami csökkentette a különböző jelenetek háttereinek időnként zavaró áttűnését. Hogy milyen szempontok alapján válogatták össze az egyes jeleneteket, ma már nem tudjuk megállapítani. Úgy tűnik, hogy a faragó időnként az üdvtörténet rendjében haladt, máskor viszont a naptári rendre sem volt feltétlenül tekintettel. A hasonló szerkezetű, ünnepábrázolásokkal díszített keresztek már a 17. században is népszerűek voltak, elképzelhető, hogy ez a faragvány is akkor, vagy a következő század elején készült, minden bizonnyal az Athosz-hegy valamelyik monostorában. Hasonló korú és méretű, de más faragótól származik egy töredékes kereszt/’8 (29-30. kép) A nagyon szennyezett faragványnak mind a két oldalából hiányzik egy-egy jelenet, amelyek eredetileg a többi kompozícióhoz képest kétszer nagyobbak lehettek, mivel két négyzetnyi mezőre terjedtek ki. Az elveszett kompozíciók témáját a fölső keretükön futó görög feliratok őrizték meg. Az egyik oldalon Jézus Krisztus megkeresztel- kedése (H BAnTHLIE) a központi ábrázolás, fölötte az Örömhírvétel, alatta az Úrszínváltozás kapott helyet, előbbi görög neve a kompozíción belül, az épület tetején, utóbbi a jelenet felső keretében olvasható. A kereszt rövidebb szárain, mind a két oldalon az evangélisták ülő auktorportréi szerepelnek. 68 68 8,7x6 cm, ltsz.: 1960.501 96
