Folia Historica 32. (Budapest, 2017)
II. KÖZLEMÉNYEK - Terdik Szilveszter: Posztbizánci miniatűr faragványok a Magyar Nemzeti Múzeumban
A kereszt másik oldalán a Keresztre feszítés volt a fő jelenet a kereten olvasható felirat szerint (H ETAYPQCIC). Fölötte a Találkozás ünnepe (azaz az Úr bemutatása a templomban, avagy Gyertyaszentelő Boldogasszony), alatta a Feltámadás jelenete bontakozik ki. Előbbi felirata a kompozícióban rejtve a cibórium tetején megvan, utóbbinak a felső kerettel együtt elveszett. A kereszt oldalait az előző darabbal egyező módon vésett görög betűk díszítik. A rövidebb szárak vájatait elrejtő kis ékek itt már elvesztek, később valamilyen kék textillel igyekeztek kitölteni. Az átalakítás tudatos lehetett, okát már nem tudjuk megállapítani. A kitört részek helyére illesztett kereszt alakú fadarabon ragasztás nyomai láthatók (talán ereklye, vagy korpusz lehetett rajta). Ennek a töredékes keresztnek a stílusa az előző faragványhoz képest finomabb, készítési ideje a 17. század végére, 18. elejére tehető. A következő fakereszt egyik oldalán az Istenszülő áll a Gyermekkel, a másikon keresztre feszített Üdvözítő látható. (31-32. kép) Az Istenszülő két kézzel tartja Jézust, aki anyjára néz, jobbjával áld, baljában kiterített hosszú tekercset tart, de felirat nincs rajta, viszont az ikonokon megszokott rövidítések olvashatók egy sávba rendezve a felső keresztszár alsó keretén, kopott állapotban. A kereszt felső szárában egy nyugati típusú kerubfej tűnik fel. Ugyanezt a sémát követték a másik oldalon is, amelyen a megfeszített Krisztuson kívül Adám koponyája és kerubfej szerepel csupán. A faragvány stílusa alapján a 19. század első felében keletkezhetett. Az utolsó kereszt formájú faragványon töredékes csillámlap borítás is van, ami arra utal, hogy eredetileg fémfoglalata is lehetett, ami mára elkallódott.'1 (33-34. kép) Az egyik oldalán a Keresztelés, a másikon a Keresztre feszítés kapott helyt úgy, hogy a kereszt teljes vízszintes szárát kitöltik a jelenetek. A függőleges szár tetején és alján egy- egy evangélista portié is látható. A faragvány stílusa a 19. század második felére utal, a kompozíció és a részletformák is különböznek az előző századokban megszokottá vált sémáktól. Van még egy kisméretű faragvány, amelyen egy medalionba komponálva a bolgár Kalojánt legyőző lovas Szent Demetert látjuk, azonosítását a keret ívét követő görög felirat egyértelműsíti. (35. kép) A szent a fölötte két kézzel áldó félalakos Krisztustól nyeri el jutalmát. A két kompozíciót szőlővenyige köti össze, Krisztus mögött két szőlőfürt is feltűnik, a venyigén kívül görög nevének rövidítése olvasható. A téglalap alakú táblát szép keret övezi. A 19. században készülhetett. 69 70 71 69 6x4 cm, ltsz.: 1961.826 70 7,5x4,5 cm, ltsz.: 1960.503 71 6,1x4,6 cm, ltsz.: 83/3/913. Eisenstädter Ödöntől vették. MNM Leltárkönyv 1908-1913. 408. Ugyanekkor vettek egy fakeresztet is, amely a leírása alapján szintén puszpángfaragvány lehetett, de a gyűjteményben ma nem azonosítható: „Ltsz. 83/2/913. Kis fafeszület puszpángból faragva: egyik oldalán Crucifixus, alul Adám koponyájával, túloldalon Jézus a Jordánban, két oldalt egy-egy adoráló angyallal. H 6,1 cm volt. Orthodox művészi körből." 97
