Folia Historica 32. (Budapest, 2017)
II. KÖZLEMÉNYEK - Doris Behrens-Abouseif: Sárospataktól Kairóig: egy motívum vándorlása
2. kép Csempe panel a kairói Ibrahim al-Kulshani Mauzóleum homlokzatán 1. kép A kairói Ibrahim al-Kulshani Mauzóleum Egy véletlen kairói felfedezés megerősítette a sárospataki és regéci falicsempék török eredetét. Az Ibrahim al-Kulshani szufi sejk 1519-1524 között épült kairói tekkéjéhez kapcsolt mauzóleum homlokzatát a 19. század első felében újracsempézték.3 Ez a díszítmény nem szokványos: egységes csempézett felület helyett különböző mintázatú és eredetű, foltszerűen elhelyezett csempékből, illetve csempetöredékekből állították össze, nyilvánvalóan azzal a céllal, hogy színt adjanak a mauzóleum homlokzatának. Gyakorlatilag olyan, mint egy csempetörmelékekből álló mozaik. Meglepetésünkre, e „patchwork"-on belül található egy kis csempecsoport, amelyen ugyanaz a díszítmény látható, mint a sárospataki, illetve regéci bokályokon. (1-2. kép) A 17-18. század folyamán számos kairói épületen megjelentek az oszmán falicsempék, de az Ibrahim al-Kulshani Mauzóleum homlokzata az egyetlen, ahol a sárospataki, illetve regéci stílusú csempék előfordulnak. Az a tény, hogy a csempecsoport Kairóban párhuzam nélküli, valamint, hogy jelenlegi helyére a 19. század folyamán került, nem segít kiderítenünk, hogy mi volt a csempék története mielőtt a mauzóleum homlokzatára kerültek. 3 Behrens-Abouseif Doris: The Takkiyat Ibrahim al-Kulshani in Cairo. Muqamas 5. (1988) 43-60. 68
