Folia Historica 32. (Budapest, 2017)
I. TANULMÁNYOK - Kollár Csilla: Középkori miseruhák kutatás- és gyűjtéstörténetéről a Magyar Nemzeti Múzeum Textilgyűjteményének néhány kiemelkedő darabja kapcsán
Kollár Csilla KÖZÉPKORI MISERUHÁK KUTATÁS- ÉS GYŰJTÉSTÖRTÉNETÉRŐL A MAGYAR NEMZETI MÚZEUM TEXTILGYŰJTEMÉNYÉNEK NÉHÁNY KIEMELKEDŐ DARABJA KAPCSÁN* A Magyar Nemzeti Múzeum Textilgyűjteménye jelentős középkori tárgyegyüttessel rendelkezik. A 14-16. században készült textilemlékek között találunk művészi szöveteket, világi és egyházi öltözeteket is. A Magyarország területén fennmaradt középkori paramentumok egyik legnagyobb gyűjteményét őrzi az intézmény. A tárgyak kvalitása és száma csak olyan rangos hazai gyűjteményekéhez fogható, mint az Iparművészeti Múzeum és a nagyobb egyházi gyűjtemények. A liturgikus öltözetek régóta tárgyai a tudományos kutatásnak, bár a rájuk irányuló figyelem korántsem volt egységes és magától értetődő. A gyűjtemény néhány darabjának gyűjtés- és kutatástörténetét megismerve képet alkothatunk arról a folyamatról, melynek során szövött emlékek és hímzések napjainkra sokrétű „adathordozóvá", tudományos ismereteink meg-megúju- ló forrásaivá váltak. A középkori szövetneműk iránti érdeklődés a 19. század historizáló, múltba tekintő szellemével, a középkor művészetének felértékelődésével függ össze. Franz Bock (1823-1899) aacheni kanonok figyelmét már fiatal korában felkeltették a régi, liturgikus használatban lévő textíliák. Felismerte azt is, hogy korának termékei technikai és művészi színvonalukban meg sem közelítették a 14-16. századi szöveteket és hímzéseket. Az egyházi művészetek ezen folyton szem előtt lévő, reprezentatív ágának nyilvánvaló hanyatlása arra indította Bockot, hogy mintákat gyűjtsön, kezdetben elsősorban paramentumokat készítő női egyesületek számára. 1852-ben feltűnést keltett Krefeldben, a Rajna-vidék selyemszövő központjában, egyházi öltözetekből rendezett kiállításával. 1853-ban a kereskedelmi minisztérium támogatásával tanulmányutakra indulhatott, melyek során Belgiumba, Franciaországba, később Itáliába és Németország távoli területeire is eljutott. Kutatásai során számos egyházi gyűjteménybe betekintést nyert, felfedezéseit, kutatási eredményeit számos hiánypótló írásban adta közre, melyek napjainkban is megbízható, értékes forrásoknak számítanak.* 1 Témánk szempontjából * Hálásan köszönöm dr. Kiss Erika munkám során nyújtott nélkülözhetetlen segítségét és hasznos tanácsait. 1 Munkásságáról bővebben 1. Borkopp-Restle, Birgitt: Der Aachener Kanonikus Franz Bock und seine Textilsammlungen. Ein Beitrag zur Geschichte der Kunstgewerbe im 19. Jahrhundert. Riggisberg, Abegg-Stiftung 2008. Ugyanitt részletes bibliográfia. 5
