Folia Historica 32. (Budapest, 2017)
I. TANULMÁNYOK - Varga Lujza: Magyarország csatlakozása a Nemzetek Szövetségéhez
elhatározása, hogy minden nemzetközi kötelezettségét teljesíti, a trianoni szerződés 71. cikkelyének magyarázata és e cikkely végrehajtásának módja körül nézeteltérések merültek fel. Ezeket a nézeteltéréseket várakozásunk ellenére nem lehetett idejében megszüntetni. Mivel pedig mindaddig, míg ezek a nézeteltérések fennállnak, Magyar- ország felvétele a népszövetségbe nehézségekbe ütköznék, a magyar kormány nekem adott meghatalmazása alapján van szerencsém a népszövetség gyűlését tisztelettel arra kérni: halassza el a kérdés feletti döntést és az ezzel összefüggő egész eljárást a legközelebbi ülésszakra."" Az említett nehézségek természetesen a nyugat-magyarországi helyzetre utaltak. A Népszövetség hatodik főbizottsága előtt 1921. szeptember 26-án olvasták fel Apponyi Albert levelét, amelyben a magyar kérést ismertette. A kérést szeptember 27-én tárgyalták meg. Az ülés alatt Fisher angol meghatalmazott miniszter elmondta: az angol kormány sajnálattal veszi tudomásul Magyarország kérelmét, de javasolni fogják, hogy annak adjanak helyt. 63 Ugyanezen a napon Apponyi Magyarország helyzete a népszövetséggel szemben címen előadást tartott Genfben, ahol elmondta, hogy a magyar kérés oka egyedül a nyugat-magyarországi kérdés rendezetlensége. Ezután kitért arra is, hogy Magyarország államformája nem lehet indok a csatlakozás megtagadására, mivel a Népszövetségbe való bekerülés nem a korábbi tagok kedvétől kell, hogy függjön, hanem minden olyan államot fel kell venni, amelyek megfelelnek a támasztott feltételeknek. Azzal is érvelt, hogy a kisantant abból sem tudna sokat profitálni, ha valóban meg tudná akadályozni a magyar felvételt, mivel a Népszövetség 17. cikkelye a nem-tagok számára is biztosít bizonyos védelmet - ha ugyanis egy tagállam egy nem-tagállammal szemben akar fellépni, akkor a Népszövetség először felhívja a nem-tagállamot, hogy vesse alá magát a Népszövetség által előírt kötelezettségeknek.66 67 68 69 70 Apponyi ezután egy hosszú tájékoztatót is adott a genfi sajtó számára, aminek során többek között leszögezte: „A magyar kormánynak bizonyára kötelessége, hogy amennyire rajta múlik, minden ilyen irreguláris mozgalmat féken tartson. Ezt a kötelességét teljesíti is és bizonyos vagyok benne, hogy a jövőre is teljesíteni fogja; hiszen addig is energikus és szigorú intézkedések tesznek arról tanúságot, amelyeket végre is hajtottak. De az már a gyerekességnél is több, ha hadi cselekményekről beszélnek, amelyeket Magyarország Ausztriával szemben elkövetett volna, jóllehet, az entente katonai bizottságainak vizsgálata a helyszínen megállapította, hogy ezekben az incidensekben a magyar hadseregnek, vagy a magyar közbiztonsági szolgálatnak egyetlen tagja sem vett részt a legcsekélyebb mértékben sem. [...] Ismétlem tehát, hogy halasztási kérésemnek egyetlen oka Nyugat- magyarországnak még mindig függő kérdése, még pedig oka nem abban az értelemben, mintha inkorrektséget ismernék be Magyarország részéről, hanem, hogy bizonyos vonatkozásokban a helyzet bizonytalanságát állapítom meg." 11 Ezután a királykérdésre 66 Az MTI jelentése. Genf, 1921. szeptember 24. Az eredeti, angol és francia nyelvű leveleket 1. Leauge of Nations Archives R1453 (Admission of Hungary) 28/16125/12852. 67 Actes de la Deuxième Assemblée. Séances Plénières et Commissions. Genève, 1921. 554. 68 Az MTI jelentése. Genf, 1921. szeptember 28. 69 Az MTI jelentése. Genf, 1921. szeptember 28. 70 Az MTI jelentése. Genf, 1921. október 3. 53
