Folia Historica 32. (Budapest, 2017)
I. TANULMÁNYOK - Varga Lujza: Magyarország csatlakozása a Nemzetek Szövetségéhez
tért át: „Take Jonescu 1 a lapok szerint egy előadásban kijelentette volna, hogy Magyar- ország csak akkor vehető fel a népszövetségbe, ha kötelezettséget vállal, hogy nem ülteti ismét trónjára Károly királyt, vagy általában a Habsburg dinasztia valamely tagját. Jonescu úr rendkívül lekötelezne minket, ha venne magának annyi fáradságot, hogy idézze akár a trianoni békeszerződésnek, akár a népszövetségnek azt a cikkelyét, amely akár Magyarországra, akár a felvételt kérő bármely más államra hasonló kötelezettségeket szab. Megjegyzendő, hogy egyáltalán nem akarok a kérdés lényegébe bocsátkozni, sem pedig nem akarom Önök előtt saját nézetemet kifejteni arról, hogy mik lehetnének a restauráció esélyei és következményei, de két elvitathatatlan elvet akarok megállapítani: az egyik nemzeti szuverenitásunk, amely nem engedi elismernünk senki beavatkozását sem alkotmányunk, sem egyéb belügyi kérdéseinkbe; a másik, nem kevésbé fontos elv, hogy a trianoni békeszerződés volt ellenségeinkkel szemben fennforgott minden ügyünket elintézte. És mekkora áron intézte el! Új kötelezettségeket tehát, azokon túl, amelyeket ez a szerződés megállapított, akár pozitív, akár negatív irányban ránk hárítani nem lehet. Ugyanígy a népszövetségbe való felvétel feltételeit az alapszabályok első cikkelye állapítja meg és így nem engedhető meg, hogy adandó esetben a felvételnek külön feltételei szabassanak, különben a népszövetség ahelyett, hogy határozott törvényeken nyugvó nemzetközi jogi intézmény legyen, egy klubbá válnék, amelybe felvenni vagy amelyből kigolyózni a jelöltet a tagok rokonérzése vagy szeszélyei szerint szokás. Természetes, hogy lehet a felvétel feltételéül az alapszabályok módosításával általában, és minden, a jövőben előforduló jelöltségre kiterjedőleg változtatni; [...] Tartozunk önmagunknak, tartozunk minden hasonló helyzetbe kerülhető nemzetnek, sőt, merem mondani, tartozunk a népszövetség intézményének magának is azzal, hogy ez elvek felett alkuba ne bocsájtkozzunk. Nem habozom tehát kimondani, hogy ha felvételünk bármely olyan aktustól függene, amely ezekkel az elvekkel ellenkeznék, mi lemondanánk arról a tisztességről, hogy a népszövetségbe felvétessünk. El fog jönni az idő, amidőn hálás lesz irántunk a világ e hajthatatlanságunkért. [...] Mert tegyük fel, - ismétlem, anélkül, hogy a kérdés érdemébe bocsájtkoznám, tehát sem igent, sem nemet a feltevés tárgyára nézve nem mondok, - de tegyük fel, hogy a kisentente államainak nyugtalanságra volna okuk, arra az esetre, ha Magyarország visszaállítja a monarchiát, vájjon miben súlyosbíthatja ezt a nyugtalanságot az, ha Magyarországot felveszik a népszövetségbe, miben enyhítheti az, ha fel nem veszik? A két kérdés vagy egyáltalában semmi összefüggésben sincs egymással, vagy ha némi összefüggésben van, ez inkább abban az értelemben érvényesül, hogy a vélt veszélyt, amelyről annyi szó esik, csak csökkenthetné az az ellenőrzés, amelynek Magyarország, mint a népszövetség tagja, alá volna vetve az által, hogy konfliktus esetére előre alávetette magát bizonyos szabályoknak, míg arra az esetre, ha a népszövetségen kívül marad, teljes mozgási szabadsága van. Más oldalról tekintve a dolgot, nem áll az, hogy e helyzetben konfliktus esetére Magyarországgal szemben nyomban megnyílnék a szabad akció lehetősége. A népszövetség alapszabályai ugyanis, híven az intézmény szelleméhez, amely a jogot akarja érvényre juttatni és a háború veszélyeit mindenütt, nem pedig csak egy privilegizált területen akarja meg- 71 71 Román külügyminiszter, majd 1921. december 18. és 1922. január 19. között román miniszter- elnök. 54
