Folia Historica 32. (Budapest, 2017)
I. TANULMÁNYOK - Varga Lujza: Magyarország csatlakozása a Nemzetek Szövetségéhez
A jegyzék felszólította Magyarországot, hogy ürítse ki a kérdéses területeket - ameny- nyiben ez nem történik meg, úgy a trianoni béke megsértése miatt szankciókra fog sor kerülni. ' A nyugati sajtóban (angol, francia, svájci) éppúgy folyamatosan napirenden volt a nyugat-magyarországi kérdés ügye, mint közvetlen szomszédainknál. A nyugati sajtó igen kettősen ítélte meg a helyzetet: míg bizonyos lapok (pl. a francia Homme Libre) a magyar csatlakozás pártján voltak, addig mások (pl. a szintén francia Journal des Débats) erősen magyarellenes véleményt képviseltek.61 62 A helyzetet jól jellemzi egy korabeli svájci újságíró, Paul Dubochet pár sora: „Azok, akik az egyetemességi eszmének a hívei - írja - és azok, akik a háború következtében előállott viszályok megszüntetésén dolgoznak, sokat várnak Magyarországnak a népszövetségbe való felvételétől. Egy lépést látnak ebben Németország bebocsátása és az európai kibékülés irányában, valamint a kisebbségek aggasztó problémájának a megoldása irányában. A helyzet azonban ma az, hogy Magyarország felvételének ügye rosszul áll és ennek egyedüli okai maguk a magyarok. Magyarország azelőtt számíthatott a nagyhatalmak jóakaratára, azonban közbejött a nyugatmagyarországi incidens, amely azt a meggyőződést keltette, hogy a magyar kormány ellen szegült a békeszerződés végrehajtásának. A felvétel kérdésében még nem mondották ki az utolsó szót és lehetséges, hogy az együttes ülés kedvezően dönt a kérdésben. Magyarországnak azonban tényleges biztosítékokat kell nyújtani arra, hogy nemzetközi kötelezettségeinek a népszövetségi egyezmény szellemében őszintén meg akar felelni."1’3 Mindeközben a magyar vezetés aktívan igyekezett a nyugati sajtót Magyarország mellé állítani. Bethlen István a Morning Postnak elmondta, hogy az antant is egyetért Magyarországgal abban, hogy amennyiben Ausztria hajlandó biztosítékokat nyújtani Magyarországnak a nyugati vármegyék átadása következtében Ausztriát terhelő pénzügyi kötelezettségek teljesítésére, úgy a két ország közötti konfliktus hamar és egyszerűen megoldható lesz. Egy másik lapnak azt is kifejtette, hogy Magyarország sokat vár a Népszövetséghez való csatlakozástól, amely szerinte hozzájárulna a háborús szellem megszüntetéséhez.64 65 Az ügyben több jegyzéket is váltottak - a magyarok szeptember 10-ei jegyzéke szerint a magyar kormány teljesíteni akarja a békefeltételeket. Ugyanebben a jegyzékben a magyar kormány a nyugat-magyarországi helyzet orvoslására is javaslatot tett. Azonnal felröppent azonban a hír, hogy a magyarok nem csupán a csatlakozás tárgyalásának elnapolását kérték, hanem egyenesen visszavonták csatlakozási kérelmüket. Ezeket a híreket Török Béla követségi tanácsos cáfolta meg. Végül 1921. szeptember 24-én, szombaton délben Apponyi Albert egy kérelmet juttatott el Van Kamebeek holland külügyminiszternek, a Népszövetség második ülésszaka elnökének. A levél így hangzott: „Elnök Úr! Noha a magyar kormány szilárd 61 Az MTI jelentése. Párizs, 1921. szeptember 13. 62 Az MTI párizsi jelentése. 1921. szeptember 16. 63 Az MTI jelentése. Genf, 1921. szeptember 17. 64 Az MTI párizsi jelentései. 1921. szeptember 28. 65 Az MTI jelentése. Genf, 1921. szeptember 19. 52
