Folia Historica 32. (Budapest, 2017)

II. KÖZLEMÉNYEK - Gál Vilmos: A lövészárkok művészete. Első világháborús frontemlékek a Magyar Nemzeti Múzeum Egyedi Tárgyak Gyűjteményében

lőszerhüvely formájú terrakotta vázát, lőszerformájú képkeretet, vagy iratnehezéket. Tehát a civil lakosságot nem csak a mintakincs érdekelte, hanem a formavilág is. A hátországban a hadikiállításokon is megjelentek a művészileg igényesebb, fronton készült emléktárgyak.

Magyarországon a legtöbb történeti gyűjteménnyel rendelkező múzeum (akár kisebb, falusi helytörténeti gyűjtemény is) rendelkezik első, illetve második világháborús frontemlékekkel és hadifogoly emlékekkel. Természetesen a széles gyűjtőkörű, országos, vagy megyei hatókörrel rendelkező múzeumokban, illetve a szakmúzeumokban (a Hadtörténeti Intézet és Múzeum mellett a Néprajzi Múzeum is rendkívül sok, gyűjtőköréhez kapcsolódó, néprajzi ihletésű frontemléket őriz) nagyobb számban lelhető fel ez a különleges tárgyegyüttestípus.

A harctéri emléktárgyak vizsgálata napjainkban reneszánszát éli. Szerencsére a világ múzeumai rengeteg ilyen emléket őriznek,4 de sok-sok magángyűjtő is rabja ezeknek a tárgyi emlékeknek. Minden bizonnyal számtalan harctéri emlék található magánszemélyeknél manapság is, családi emlékként őrizve. Csak remélni lehet, hogy minél több üyen emlék válik elérhetővé a tudományos kutatás számára, illetve mutatják be kiállítások keretében, hogy a későbbi korok látogatói is megcsodálhassák azokat.

Magyar katonák az első világháború harcterein

Az I. világháború során a Magyar Királyság területén 3.800.000 embert mozgósítottak. Egy részük a Magyar Királyi Honvédség, mások a császári és királyi haderő alakulataiban szolgáltak. Közülük a különböző frontokon 661.000 katona halt hősi halált, 743.000 megsebesült és 734.000 hadifogságba esett.3 4 5 6

A magyar haderőt négy frontvonalon vetették be 1914—1918 között. A keleti fronton Oroszország, a balkáni fronton Szerbia és Montenegró ellen harcoltak magyarok, majd Olaszország 1915. évi hadba lépésével megnyílt az olasz front, a román hadsereg Erdély elleni támadásával pedig a Dél-Kárpátokban 1916-ban Romániával is fel kellett venni a küzdelmet."

A négy fronton megfordult mintegy három és fél millió magyar katona közül vajon hányán készítettek frontemlékeket? Vajon hány emlék kerülhetett azután haza a kenyeres zsákban? Vajon napjainkban hány nappaliban, tisztaszobában vannak még frontemlékek a televíziók, komódok tetején, rámás szekrényekben, nagy családi becsben, vagy félig-egészében elfeledve?

3 Dr. Závodi Szilvia szíves közlése.

4 A frontemlékek múzeumban történő elhelyezésének gondolata már a háború idején felmerült, így a Przemyslben megjelenő magyar lap, a Tábori Újság beszámolt arról, hogy az erőd parancsnoksága az ostromhoz kapcsolódó tárgyi anyagból a vár felszabadítását követően Hadimúzeumot szeretne kialakítani. (Tábori Újság, 1914-1915.132. szám.) Illetve a hátországi hadikiállítások anyagának egy része természetesen a múzeumokba került.

5 Gondos Ernő: Az első világháború és előzményei 1870-1918. Bp., 1977.9.

6 Galántai József: Magyarország az első vüágháborúban 1914-1918. Bp., 1974.165., 167.

230