Folia Historica 32. (Budapest, 2017)

II. KÖZLEMÉNYEK - Debreczeni-Droppán Béla: A Magyar Nemzeti Múzeum tisztviselői az első világháborúban

(utóbbi kétszer is megsebesült),1“ viszont erre való hivatkozással sikerült elérni, hogy az egyetlen állattári laboráns, Bárányos József felmentést kaphasson.1’ Az Állattár tisztviselői közül később még megszerezte az intézmény Kertész Kálmán (1867-1922) és Csíki Ernő (1875-1954) igazgató őrök és Szombathy Kálmán segédőr számára is a katonai szolgálat alóli mentesítést.14 De éppen ennek a tárnak a példája mutatja, hogy az ezirányú kérvények nem mindig érték el a céljukat, hiszen nem sikerült Bartkó József laboráns vagy a tárhoz szolgálatra beosztott középiskolai tanár, Szüts Andor felmentését és munkába állítását elérni.12 13 14 15 Filarszky Nándor növénytári osztályigazgató is hiába kérvényezte Szurák (később: Szepesfalvy) János (1882-1959) segédőr felmentését 1916-ban, annak sebesülése után,16 neki a háború végéig tovább kellett szolgálnia.1

A Néprajzi Osztályból ugyancsak vonultak be katonának, rögtön a Nagy Háború elején Mészáros Gyula (1883-1957) segédőr és Lajtha László gyakornok.16 Utóbbit aztán gyenge testalkata miatt „a tavaszi hadsereg kiegészítésig" szabadságolták.11 Kemény György segédőrt sikerült mentesíteni a katonai szolgálattól,20 21 és később Győrffy István (1884-1939) és Schmidt Tibolt segédőrök is felmentést kaptak.“'

A Magyar Nemzeti Múzeum könyvtára, az Országos Széchényi Könyvtár munkatársainak részvételéről Melich János osztályigazgató 1919. január 7-én kelt jelentéséből kapunk teljes képet. Nyolc személyt sorol fel, akik közül azonban csak

12 MTM TGy Állattári iratok 46/1918.

13 MTM TGy Állattári iratok 29/1915.

14 MTM TGy Állattári iratok 31,40/1915., 8/1917.

15 MTM TGy Állattári iratok 28/1918. Horváth osztályigazgató ezt 1918. május 8-án kérvényezi a múzeumigazgatótól, a két magyar Adria-expedició anyagának megszerzése után, hogy ezen anyag számbavételére, leltározására és a tudományos feldolgozás számára való előkészítés miatt mentsék fel őket katonai szolgálat alól, mert mást nem tud erre ráállítani. A kérvényt elutasíthatták, mert mindkét munkatárs csak a világháború befejezése után szerelhetett le (Állattári iratok 46/1918.).

16 MTM TGy Növénytári iratok Ikt. sz. n. Filarszky osztályigazgató 1916. augusztus 22-én kelt felterjesztése az igazgatóhoz.

17 MTM TGy Növénytári iratok 1918 XII/60. Szurák János 1918. november 28-án szerelt le. Rajta kívül még Kittiinger Antal osztályszolga harcolta végig a háborút. Füarszkynak, illetve a Múzeumnak sikerült ugyanakkor felmentetnie Moesz Gusztáv (1873-1946) igazgató-őrt, későbbi akadémikust és Jávorka Sándor (1883-1961) múzeumőrt, a későbbi Kossuth díjas botanikust, akadémikust, valamint Koszilkov János laboránsszolgát és Timkó György (1881-1945) szak- gyakornokot (Növénytári iratok 1916. V/30., 1917III/10., 1917. VII/28.).

18 NMI142/1914. Semayer Vilibáld osztályigazgató 1914. október 29-én kelt kimutatása.

19 NMI 151/1914. Úgy tűnik 1918-ban újra behívhatták, mert az osztályigazgató kérte a katonai szolgálat alóli felmentését (NMI 104/1918.), amelyet minden bizonnyal meg is kapott.

20 NMI 89/1915.

21 Mindkettőjük kapott később egyfajta katonai megbízatást: Schmidt Tibold a román betörés után katonai tolmácsként működött, Györffy pedig a bukaresti magyar kormánybiztos mellé került „mint a moldvai csángók kitűnő ismerője" (NMI 33/1917. A Néprajzi Osztály jelentése az 1916. évi gyarapodásáról).

215