Folia Historica 31. (Budapest, 2016)
II. TANULMÁNYOK - Baják László: A magyar-bizánci kapcsolatokról és III. Béla királyi reprezentációjáról
Általánosan elfogadott és közvetlen adatok híján is igen valószínű, hogy III. Béla emeltette ki a székesfehérvári bazilika kincstárából a felirattal is hitelesített, Szent István király által adományozott miseruhát, hogy koronázási palásttá alakítsák át.16 17 A palást tehát feltehetően, mint szentistváni ereklye lett a koronázási jel vény együttes része. Ettől kezdve a koronázásokon a magyar király „Szt. István király ruháit öltötte magára" és ezzel maga is a szent király jogos örököseként és egyben pártfogoltja- ként kezdett uralkodni. Hasonló legitimációs motivációk sejlenek föl a koronázási jelvényegyüttes fontosabb darabjainál, mint a koronázási jogar, az országalma, sőt a Szent Korona vonatkozásában is. A jogarral kapcsolatban régi megállapítás, hogy a jogarfej kristálygömbje 10. századi fatimida munka, amelyet talán Szent István király kaphatott ajándékba sógorától, II. Henrik német-római császártól. Újabban Tóth Endre kutatásai nyomán, illetve 10-11. századi párhuzamok alapján még az is elképzelhető, hogy a kristálygömb nem magában, hanem a 12. században már szokatlan, buzogány formájú foglalatával együtt érkezhetett a magyar udvarba.18 19 20 Lehetséges tehát, hogy a magyar királyi jogar furcsa formája ellenére azért kaphatott szerepet, feltehetően először III. Béla koronázásán, mert Szent István egykori tulajdona, azaz szent ereklye volt. Amennyiben a jogart, vagy annak kristálygömbjét valóban Szent Istvánhoz kötötték, úgy felvethető ezzel kapcsolatban még egy gondolat. A magyar heraldikának régi megoldatlan problémája, hogy miként kerültek Imre és András király címerébe oroszlánok. Mivel a jogar fejét három oroszlán díszíti, ezért elképzelhető, hogy az oroszlánokat Szent István jelképeinek vélték és így, mint ilyeneket ábrázolták az esztergomi királyi kápolna szentélyének lábazati falán, pénzérméken,1 illetve III. Béla fiainak, Imrének és Andrásnak a címerén is. ü Nagyon valószínű, hogy a Szent Korona szentsége is Szent István király személyével hozható összefüggésbe. Sokáig élt az a feltételezés, hogy a Szent Korona részben vagy egészben azonos a II. Szilveszter pápa által Szent Istvánnak küldött királyavató jelvénnyel. Ma már bizonyos, hogy ez a feltételezés nem lehet igaz, viszont a kutatások új lehetőséget is nyitottak a Szent Istvánhoz fűződő kapcsolat mibenlétének megértéséhez. Tóth Endre mutatta ki, hogy a korona pántjain található, apostolokat ábrázoló zománclemezek feliratai olyan betűformákat is tartalmaznak, amelyeket a 11. század 16 A miseruha átalakításakor a palásthoz egy gallért készítettek, ami III. Béla idejére datálható. L. Kovács Éva: Casula Sancti Stephani regis. In: Species Modus Ordo. Válogatott tanulmányok. A szöveg gondozása: Verő Mária és Takács Imre. Bp., 1998.15-56.47. 17 Dccr Józsefi A magyarok Szent Koronája. Budapest-Máriabesnyő-Gödöllő, 2005.176. 18 Tóth Endre: A koronázási jogar és palást. Bp., 2000.39-63. 19 L. pl. II. András érmének hátlapját: Réthy L. i. m. 200. számú érem. 20 Még az sem teljesen kizárt, hogy az esztergomi palotakápolna festett oroszlánjai számára mintaképül szolgáló bizánci selyemkárpit is Szent István kincstárából maradt fenn. Ez minden esetre megoldaná azt a problémát, hogy miért került a palota legfontosabb helyére, a palotakápolna szentélyébe, a szimbólumokra oly fogékony középkorban a látszólag öncélú, dekorációs festés. Vö: Prokopp Marin: III. Béla király esztergomi palotakápolnájának festészeti dísze. In: Laudatur temporis acti. Tanulmányok Horváth István 70 éves születésnapjára. Esztergom- Budapest, 2012.190-204. 190
