Folia Historica 31. (Budapest, 2016)
III. KÖZLEMÉNYEK - Enzsöl Imre: III. (VI.) Károly emlékérmei a Magyar Nemzeti Múzeumban
Enzsöl Imre III. (VI.) KÁROLY EMLÉKÉRMEI A MAGYAR NEMZETI MÚZEUMBAN III. (VI.) Károly 1685. október 1-jén született Bécsben I. Lipót német-római császár és magyar király, valamint Pfalz-Neuburgi Eleonóra hercegnő harmadik fiaként. Magyar királyként III. Károly, de a Habsburg családban népszerű volt ez a név, így VI. a császári ház ilyen nevű uralkodó tagjai sorában. A felnőttkort egyik bátyja, a későbbi I. József császár és három húga (Mária Erzsébet, Mária Anna és Mária Magdolna) érte meg. Apja első házasságából született még egy nővére is, Mária Antónia főhercegnő, aki 1685-ben II. Miksa Emánuel bajor választófejedelem felesége lett. Habsburg Károly születését több emlékérem is megörökítette. Ebből egy a Magyar Nemzeti Múzeum Éremtárában van és késő reneszánsz stílusú. Christian Hermann von Rothenfleis készítette Körmöcbányán. (1. kép) A kor uralkodó barokk stílusa francia XIV. Lajos király (Napkirály) udvarából származik, akinek birodalmában sohasem ment le a nap. (Ezt Habsburg V. Károly császárról is mondták.) A francia udvarban honosodott meg az a gyakorlat, hogy minden fontosabbnak vélt eseményt érmeken örökítettek meg. (Ennek kiegészítő része volt, hogy a király napirendjét minden alattvaló ismerhette.) Az udvarban komoly szakembergárda és anyagiak álltak rendelkezésre az uralkodó kultuszának terjesztésére és ápolására. Az emlékérmek abban a korban jelentős uralkodói propagandahordozó szerepet jelentettek. Szinte mindig valamilyen sikerről számoltak be. Többféle fémből készültek, így viszonylag olcsók és nagy számban sokszorosíthatóak voltak. A limitált arany példányok a közeli főnemeseknek, belső embereknek jutottak, az ezüst, bronz, ón és horgany darabok pedig a társadalom alsóbb osztályaihoz tartozóknak. Mivel volt kereslet az érmek iránt, a lekicsinyített hírhordozók kibocsátása sikeres üzleti vállalkozásnak számított. Az alattvalók így értesülhettek minden fontosabb, vagy annak vélt eseményről, újság vagy akkor még nem létező egyéb média segítsége nélkül is. A Francia Akadémia alakította ki Európa számára a „Métallique d'Histoire" intézményét, amely minden valamirevaló európai uralkodói udvarban elterjedt.1 Az éremtervezők és vésnökök az érmek egyik oldalára az uralkodó képét és titulusait tették, a másikon szerepelt maga az esemény, képpel és felirattal. Ez a kibocsátást illetően III. (VI.) Károly személyével kapcsolatban is megvalósult némi késéssel és töredékességgel. Tulajdonképpen ő valósíttatta meg ezt a gyakorlatot az udvarában, kezdetben külföldről jött francia iskolázottságú mesterek segítségével. Nyilván nem akart kimaradni ebből a német-római császár, mint a világ 1 G. Héri Vera: Szemelvények a Jankovich-gyűjtemény arany emlékérmeiből. Folia Historica 28. (2012) 73-90. 79. 307
