Folia Historica 31. (Budapest, 2016)

III. KÖZLEMÉNYEK - Fülöp András: A magyarkeszi római katolikus templom és az ozorai Esterházy-uradalom. Egy homlokzattatarozás tanulságai

anyagból (kis háromszög-cseppek) készült, a felirat helyének megfelelő tábla is cementes habarcsból készült, ma már megválaszolhatatlan kérdés, hogy milyen előzményekre megy vissza.

A harmadik építési fázisra vonatkozóan a padlástérben figyelhettünk meg további részleteket. A hajó oldalfalain az ablaktengelyekben, a mai boltozat fölött felismerhetőek egy korábbi csehsüveg-boltozat falhoz épített hevederíveinek maradványai, és látszik a felfutó fehér meszelés is, ami a boltozat használatára utal. (9. kép) A hevederívet alul kiugróra faragott téglák alkották, amelyek csehsüveg-boltozat héjának beültetésére szolgáltak. Ellentétben a hajóval, a mai szentélyboltozat első periódusú, ugyanis előzményei a padlásban nem látszottak. A szentélyben alighanem azért alkalmaztak fiókos dongaboltozatot, mert meglehetősen keskeny, téglalap alaprajzú boltszakaszt kellett lefedni, amit csehsüveg-boltozattal nehézkes lett volna megoldani. A hajóban lévő csehsüveg-boltozat 1742-es alkalmazása korszerű jelenségnek tartható.49 50 Összehasonlításképp felidézzük, hogy az ozorai praefectus, a már említett Gyulai Gaál Gábor saját birtokán, a Veszprém megyei Hosztóton - a család későbbi temetkezőhelyén - szintén 1742-ben fejezte be a templom átépítését, amely során a hajót és a sekrestyét még fiókos dongaboltozattal fedte le. ° így felvetjük, hogy Magyarkeszin a harmadik fázist falazó építőmester nem helyi erő lehetett, hanem személyét az Esterházy-hitbizomány építésszervezetében kell keresnünk. Ugyanakkor az alaprajzi elrendezés, a lépcsőzött lizénás architektúra már az első két fázisban ismert volt, tehát az első, helyi építőmester már a végleges terv alapján dolgozott.

A hajó későbbi újraboltozására valószínűleg a hajó oldalfalaiban - még az első fázisokra visszavezethető - falazási hibák miatt kerülhetett sor, és az oldalnyomás csökkentése érdekében vihették lejjebb a boltvállak magasságát. Azt, hogy a boltozat alacsonyabbra vételére pontosan mikor került sor, nem tudjuk. Adódik a főoltár kapcsán már felvetett 1793-as felújítási adat, ami összhangban is lenne az alacsonyabb boltsüvegekhez igazodó, barokk jellegű fedélszékkel, de a tető megújítását említő 1819-es adat sem zárható ki.

Az 1742-ben megépült templomperiódus homlokzatarchitektúrájának már említett jellegzetes vonásai (ablakkeretezések, visszalépcsőzött síkban kialakított lizénák stb.) önmagukban a korszak építészetének sok helyen felbukkanó elemei. így együttesen viszont a földrajzilag közel eső, szintén az Esterházy-hitbizományhoz tartozó Tamási plébániatemplomon láthatjuk őket viszont, jóval gazdagabb kivitelben. (10. kép) A tamási templomot, mint említettük, 1720 körül újjáépítették; ennek leírását olvashatjuk

49 Bár a csehsüveg-boltozatra hazánkban már az 1730-as évek első feléről-közepéről ismerünk korai példát (Szabó Erzsébet: A miskolci volt minorita templom és rendház. Magyar Műemlékvédelem 6. (1969-70) 331-344. 331.; Galavics Géza-Marosi Ernő-Mikó Árpád-Wehli Tünde: Magyar művészet a kezdetektől 1800-ig. Bp., 2001. 367. stb.), tömeges elterjedésük csak az 1740-es évektől követhető nyomon (Andorné Tóbiás Judit: A XVII-XVIII. századi Magyarország barokk templomépítészetének szerkezeti kialakulása és fejlődése. Építés-, Építészettudomány 6. (1974) 341-386. 350-351., 366-368.)

50 Az újabb falkutatások bizonyították, hogy a ma csehsüveg-boltozattal fedett templomszakasz egy későbbi periódus eredménye (Fiilöp András: A Gyulai Gaál család hosztóti temploma az újabb kutatások fényében. Folia Historica 27. (2010-2011) 135-150.146.)

304